1962. A világ egy gombnyomásnyira van az atomháborútól, Graham Hill Forma-1-es világbajnok lesz a BRM-mel, idehaza megszületik Kalapács Józsi, a négyéves Michael Jackson pedig tátott szájjal nézi, ahogy a harlemi Apollo-színházban egy éjszaka alatt a Soul Keresztapja lesz James Brown. Mellesleg megtanul tőle színpadon mozogni. (Amit pedig Bootsy Collins bőgőn művel... érdemes rá figyelni.)
De mindegy is, mellékszál. A lényeg, hogy 1962-ben a cseh Tatra úgy gondolta, eljött a komolyabb export-sikerek ideje. Az utolsó áramvonalas személyautó, a T603, amit Karotta is megkönnyezett anno, még tartotta a lépést az akkor már nyugati modellekkel. Formás volt és menetteljesítményei sem hagytak kívánnivalót maguk után. Az áramvonalas limuzint akár 170 km/órás sebességre is képes volt felgyorsítani a 100 majd később 105 lóerős léghűtéses V8.
El is készült hát ez a remek, angol feliratokkal tarkított, de cseh szinkronos színes rövidfilm, ami egy képzeletbeli autós üldözésbe rántja magával a nézőt. Eleinte nem tudni kik, hová és miért sietnek ennyire, de 62-ben egy piros tetős sárga 603-as teljesen szürreálisnak tűnt, nem egy tipikus menekülőautó.
A sofőr nagyon profi, kesztyűben vezet és 02:00-nál rádudál a rendőrre, mint egy korabeli, csehszlovák Ghost Rider. Lesz is nagy getaway árkon-bokron, folyón és szántóföldön keresztül, sőt, egy pillanatra egy fecskefarkú Mercedest is csúnyán megbüntet. Persze tisztában vagyunk vele, hogy akkoriban nem éppen fecskefarkú mercik alkották az utcaképet, de ez egy ilyen kis bohó film. A sebességmérő kiakad, a rendőrök is csak a fejüket csóválják, a sofőr pedig hajt és hajt. Szánjanak pár percet egy kis nosztalgiára.
A végén aztán kiderül (illetve a rendőr beszól a központba rádión), hogy csupán a Tatra 603 menetpróbájának lehettek szemtanúi az addigra már habzó Jawás kollégák és hogy az autó minden szituációban biztonságosan irányítható, hogy a tökéletes rugózás komfortos utazást tesz lehetővé rossz útviszonyok esetén is valamint a léghűtéses motor minden időjárási körülmény között remekül teljesít. A T603 a legdurvább igénybevétel és felhasználás mellett is teljesen megbízható és stabil.
Ami kicsit furcsa volt eleinte, hogy 62-ben még csupán a klasszikus, jellegzetes, háromlámpás 603-1 létezett, az idehaza leginkább látott négylámpás 603-2 csak 1963 végétől került gyártásba. Lehet, hogy egy 603-2 prototípust látunk? Akkor érthető az autópályás rész, az első szériánál elöl McPherson felfüggesztés volt ugyan, de csak 63-tól kapott torziós stabilizátort is ami sokat javított a menettulajdonságokon.
Akárhogy is, a kis rövidfilm aranyos és naiv, olyan, amilyennek az elvtársak látni szerették volna az országot annak idején.