Húszmilliós rossz játék vagy komoly kiképzőeszköz?
A cím komolyabb kérdést feszeget, mint elsőre tűnhet, tán a végére önök is elgondolkodnak rajta. A lényeg az, hogy a Dekra jóvoltából próbálhattuk ki, aki szerződéses partnere a Transzport Stúdium cégnek, amelyik viszont a Fuvaros Tanoda jogutódja. Na, csak hogy képben legyünk és megköszönjük a közreműködőknek.
A nap végére két cikkre való anyag gyűlt össze, ez itt a könnyebben emészthető poszt, a harcot a jogszabályokkal és normákkal meghagytam Nyegleo kollégának.
Lássuk a hivatalos szöveget:
Amikor beépített Dekra-ügynökünk feldobta, hogy lenne lehetőség kipróbálni egy ilyen szimulátort, azonnal felcsillant a szemem. Újabban már ugyan meglehetősen ritkán teszem, régebben azonban sűrűn nyomtam PC-n a GTR 1-2-őt, a GT Legends-et, és a Grand Prix Legends sem volt idegen (mondjuk a H16-os P115 BRM-et sosem tudtam rendesen beállítani egyik pályára sem, a más által legyártott setup pedig a gyengék fegyvere). Sőt, valamelyik hipermarketben tán két éve egy marék ropiért enyém lett a Mercedes Truck Racing (ha jól emlékszem) játék, amit tán egyszer próbáltam ki, aztán bevágtam a sarokba.
Szóval feszített a dolog, elvégre egy ilyen 20 millió forintos gépnek azért már tudnia kell valamit. Érdekes módon magáról a hardverről derült ki a legkevesebb. A német SimuTech cég gyártja a rendszert, de nem sikerült egyértelműen beazonosítanom a terméket.
Mindazonáltal tudni lehet, hogy egy három PC-ből álló rendszerről van szó, ebből egy a képalkotásért felel, míg kettő bőszen számol. Ennél persze kicsit árnyaltabb azért, de az elv ilyen.
A rendszer további alkotóeleme a három panel, melyek mindegyikére külön projektor vetíti a képet. Ez a kombó 180 fokos látószöget biztosít. Középen pedig ott trónol a Mercedes Actros kabinmakett.
Hogy ez miért is jó? Először is leszoktat a rossz beidegződésekről, amelyek Farkas Gábor ügyvezető szerint a gépjárművezetők túl nagy hányadánál megvannak. Kevés rosszabb dolog van annál, mikor a csuklós busz sofőrje nem veszi figyelembe a túlnyúlást, vagy a 30 tonna sittel megpakolt billencs-drájver kizárólag kerékfékkel lassít(ana). Nem beszélve az általam is elkövetett kígyózásról, ami abból adódik, hogy szokatlanul magasan ülünk, ennélfogva imbolygósnak, bizonytalannak érezzük a gépet. Pedig nem az.
Farkas úr meglehetősen kiábrándító képet festett a hazai képzés mechanizmusáról, de ne karcoljunk ebbe bele most, maradjunk a high-tech cuccnál.
Szóval a nagy gond az volt, hogy ez teljesen más, mint egy játék. Sőt, szimulátor-freak szemmel nézve egyszerűen rossz. Némi paradigmaváltást sikerült magamra erőltetnem ugyan egy darabig de ez a videón nem látszik. Érdekes, hogy sokszor teljesen kommersz és elérhető szoftver is képes komoly professzionális karriert befutni (lásd. Flight Simulator) és sok pénzért is lehet kiforratlan dolgot alkotni. Windows alatt fut, itt-ott ugyan egy kék halál becsúszik és a magyar lokalizáció sincs még teljesen kész, de a szoftver folyamatosan frissül, persze online.
A trükkös informatikai részletekről faggatóztam ugyan, de hiába. Farkas úr egy igazi, nyugodt felhasználó, neki nem is kell tudnia mindenről. Ő megvette és működteti, ha valami baj van, ott a telefon és az állandó ügyfélszolgálat, az majd segít.
Szólaljon meg a PC-játékos énem: Ugyan a busz/teherautó dinamikája egész ügyesen le van programozva, a gyorsulás, lassulás rendben van, sőt, a gépjármű méretet is jól érzékelteti program (döbbenet, mennyire más íveken kell mozogni ezekkel a behemótokkal). Teljesen mellőz azonban olyan alapvető dolgokat, mint az alul- vagy túlkormányzottság, a dőlés, sodródás, és a borulással is vannak gondok, az oldalszél azonban hibátlanul ingat minket. A virtuális kabin nagyon fix, semmi mozgást nem végez, még az útról lehajtva sem, és mivel a visszapillantó tükrök is nagyon messze vannak tőlünk, émelyítő a hatás. Ennél lényegesen komolyabbat tudott a régi Indy500 is a Papyrus-tól, pedig az elfért egy három és feles floppyn.
A botnak két vége van, a rágódós, ujjat magasba emelő, Tóth Zolis énem (U.M.E.T.Z.É.) így válaszolna:
Ez nem ultrarealisztikus PC-versenyautó-szimulátor. Itt a lényeg a gép kezelésén van. Azért van, hogy megtanítsanak vele teherautót vezetni. Azért készült, hogy a gyakorlási órák egy részénél megspórolhasd a drága teherautóbérletét és ne pazarold az üzemanyagot, kevésbé szennyezd a környezetet. Olyan helyzeteket tud szimulálni, amivel egy normál sofőrképzés alatt nem találkozik egy ember (havas, alpesi hágó), de mégsem volna jó, ha először 40 tonnával megrakva, élesbe szembesülne vele. Meg arra, hogy már jogosítvánnyal rendelkezők pl. eco-vezetést tanuljanak, gyakoroljanak, és ezzel a fuvarozó költséghatékonyabban tudjon dolgozni. A megcsúszást meg annak kivédést a tanpályán kell gyakorolni, nem itt.
A kabin-rész teljesen rendben van, bár azért a kormány messze van a középállástól, ha egyenesen futunk, és kicsi a visszacsatolás mértéke is. Rájöttem, hogy a mai nagymértékű automatizációnak köszönhetően nem is olyan nehéz kezelni egy kamiont. Automata váltó, légfék, hegymenet segéd, visszacsúszás-gátló, van itt minden, ami tehermentesíti a sofőrt. Csak el ne aludjon. Kezelni nem nehéz, vezetni annál inkább, főleg személyautóhoz szokott embernek. A féktáv erősen függ a terheléstől, a maximális fékhatást is lassabban érjük el, és a váltókezelésbe is bele lehet gabalyodni, automata ide vagy oda és a retarder használata sem egyértelmű így elsőre.
Szót kér a játékos: Furcsa, de inkább tényleg amolyan rossz szokás űző, méret-érzékeltető és beidegződés-leszoktató rendszer ez. Sínen megy a több tonnás szimulált teherautó/busz (a pótkocsis-patch most készül), ha túl gyorsak vagyunk, akkor mindenféle gumicsikorgástól mentesen egyszerűen nagyobb ívben hajtunk le az útról, kormányállástól függetlenül, majd kapunk egy pókhálós szélvédőt. Elénk jön egy vadmalac? Pókháló. Nekitolatunk egy közlekedési táblának vagy farakásnak? Pókháló. Egyszerűen azok után, hogy túllépünk egy – a program által biztonságosnak ítélt – sebességet, hiába is próbáljuk kormányzással megoldani a helyzetet, hiszen lényegében nincs helyzet. Pókháló.
U.M.E.T.Z.É.: Te hülye, az alap az, hogy a sofőr, aki kipróbálja, igyekszik maximálisan betartani a KRESZ-t és nem őrültként száguldozik a városban. Persze, hogy a valós életben egy útszéli jelzőtábla vagy kismalac nem akadály egy 40 tonnás kamionnak, itt azonban éppen az a lényeg, hogy hibának számít és azonnal leállít, hiszen ezeket a dolgokat el kell kerülni. Az összetört szélvédő csak amolyan jelzésértékű üzenet, mutatja, hogy lehet kezdeni elölről, amíg minden flottul nem megy. Egy-egy lecke - az elkövetett hibák és újraindulások számától függően - 10-15 percig tart. A feladatokat a magyar KRESZ szabályainak megfelelően kell végrehajtani érted? Nem feltételezi, hogy a vezető olyan marha, hogy nyolcvannal hajt a jeges úton, mert kezdődik a meccs. Viszont az oktatónak lehetősége van ebben a programban, hogy "túl" lassú járműveket utolérve az előzést gyakoroltassa a teherautó sofőrjével, mint ahogy arra is, hogy gyorsabb, türelmetlenebb személyautó sofőrök elengedését lehetővé tegye. Sőt, a szemből, néha meggondolatlanul vagy túl bátran előző autósokkal való összeütközés elkerülését is gyakorolhassa. Itt nem jogosítványt szerzel, hanem gyakorolsz. Elindulni, megállni, akár csúszós úton is. Ja, és hol gyakorolhatnád idehaza a bal oldali közlekedést? Márpedig a sofőrök olyan országokban is sűrűn megfordulnak.
Több, különböző típusú út közül választhatunk. Összesen 140 kilométernyi áll rendelkezésünkre. Van komplett imaginárius, önmagába visszaforduló autópályánk, városokkal, parkolókkal és lehajtókkal, de akad hegyi szerpentin vagy zsúfolt nagyváros is körforgalmakkal. Mindez esőben, ködben, éjszaka vagy verőfényes napsütésben. Az adott gyakorlat (megállás pontra, parkolás, tolatás) végén, vagy ha úgy sikerült, akkor a baleset után egy értékelő táblázatból olvashatjuk ki a reakcióidőnket, féktávot, vagy azt, mennyi idő telt el a pedál lenyomása és a féknyomás teljes felépülése között. Természetesen lehetőség van magas véralkohol-szintet szimulálni, ezekhez a reakcióidőkhöz ilyenkor hozzászámol a gép.
Fogyasztási, kopási és a szállítási teljesítményre (tonnakilométer) vonatkozó adatok is kinyerhetők a szimulátorból, az értékeket ráadásul nem csak egyedülálló teherautóra, hanem vontatmánnyal együtt is megkaphatók.
Az ilyesfajta szimulátorok grafikája jellemzően két különböző iskola szerint készül. Az egyik a digitalizált tájba helyezi a járművet, míg a másik (mint az általunk próbált is) egy vektorokból és textúrákból álló közeget rajzol körénk. Az első verzió ugyan élethűbb látványt ad, viszont nehezen manipulálható, formálható, hiszen előre leforgatott közlekedési szituációkat képes csak megjeleníteni. A másik látványban ugyan meglehetősen... hmmm... egyszerű, ellenben bármikor bele lehet nyúlni a folyamatba és nehezíteni a sofőr dolgát (eső, sötét, hó, sűrűbb forgalom). Cserébe ripsz-ropsz bárhol megjelennek járművek, helyenként eltűnnek vagy csak passzióból nekünk hajtanak, mert éppen elaludt a sofőr, vagy előzés közben kibukkantunk a horizont mögül.
A játékos: Kissé értetlenül álltam a masszív hardver láttán, egy kis barkáccsal és három 21 collos wide-monitorral egy kicsit combosabb asztali gép is jóval többet ad. Igaz, nem jár hozzá Actros-belső.
U.M.E.T.Z.É.: Na, még mindig nem érted. Itt egy nagyon komplex modell dolgozik ám, a megjelenítés másodlagos fontossággal bír. Tudtad például, hogy még a vontatmányt/felépítményt ért rántás mértékét is képes kielemezni? Hogy tudd, mikor törted éppen ripityára a Csomófalvai Szaporafosó Szanatórium 470 új vécécsészéjét, csak mert úri kedvedben bő gázzal rajtoltál a lámpától. Vagy a lassan csökkenő keréknyomást, ami ugye egy 18 kerekű bármelyik kerekével előfordulhat és itt már azért bőven van mit számolni, hiszen ott a szél, az útfelület, a rakomány súlya és fajtája na meg ezer más bemenő adat. Na ugye? Nem is olyan egyszerű. Vagy nézd például az EcoDrive részét: egy körülbelül 15 kilométer hosszú útszakaszon a fokozatok kiválasztását, a váltási időket, a fordulatszámot és a fogyasztást méri a program. Ez után következik az adatok kiértékelése és az úgynevezett Eco-érték meghatározása - ez a fogyasztás volna elérhető üzemanyag takarékos vezetéssel. Látod marha? Innen egy lépés csak és az oktató szépen az adatokat elemezve tanítja meg spórolva vezetni a sofőröket.
Egy szónak is száz a vége, hasznos ez a szimulátor, a folyamatos frissítésnek köszönhetően pedig egyre tökéletesebb lesz a szoftver. Már ebben a formában sem kevés pénzt spórol meg egy-egy oktatónak/tanulónak, hiszen nem kell minden egyes feladathoz autót bérelni-használni, üzemanyagot égetni és nem utolsó sorban: környezetet károsítani. Egy órányi képzés jelenleg 4-5 ezer forintba kerül, reméljük, a fuvarozók is megértik egyszer, miért is lenne jó, sőt, talán sokszor hasznos, ha sofőrjeik néhanapján ilyen szimulátoron is gyakoroljanak. Akár pihenésképpen is.
