Tóth Zolitól kaptuk a videót, mondanom sem kell, hogy pár percre teljes lett a csend a szerkesztőségben, csak innen-onnan hangzott fel egy halk bammeg. Csikós látott már ezt-azt életében, de még ő is fátyolos szemmel nézte az alábbi videót. Nem is lehet máshogy, még akkor sem, ha a régi ralit kedvelők halmaza meglehetősen szűk. Mivel ők bele sem kattintottak ebbe a posztba, így magunk között maradtunk.
Szóval nézzék. Nézzék meg az 1977-es Lombard RAC Rallye képeit. Hallgassanak szétforgatott Mk2-es Escortokat, Toyota Celicát és persze a vérmesen üvöltő Lancia Stratost. Figyeljék meg a második perctől induló részt, ahol a szűk hídon zúgnak át keresztben, a mai szemmel üvegkalitkának tűnő, de borzalmasan gyors gépekkel. A sperrdifi királyai, csupa legendás név a rali számomra legszebb korszakából: Björn Waldegaard, Hannu Mikkola és a hetedik helyen Per Eklund. Utóbbit látva teljesen szürreális volt belegondolni, hogy 32 évvel ezen képsorok születés után még mindig roppanásig tiporja a lemezt egy még durvább ralikrossz-autóban. Petrolhead a javából. Most pedig a film.
Nézzék és lássák, hogy ilyen féktávok valójában nincsenek, ilyen tempóval sárban lehetetlen autózni, és ez az egész film egy nagy varázslat, régi idők nagy mágusai játszanak velünk. Vegytiszta recska.
Reklámozni sosem szoktunk, de amjay videói megérdemlik, ez kétségtelen.
