Emlékeznek tán, nem is olyan régen történt, hogy két - vénséges-vén - Opel elindult neki Európának, hogy hosszú idő után viszontláthassák az ódon gyárépületet, ahol anno megszülettek. Ha mégis lemaradtak volna erről az útról, itt mindent megtalálnak.
Ezek már bizony szalagon készültek, az Adam Opel AG. rüsselsheimi egyes számú üzemében, mely ma is megvan még. Bár már nem autókat gyártanak ott, hanem csarnokait bérbe adták, ám kizárólag autókkal foglalkozó gyűjteményeket, garázsokat és szervizeket találunk a gyönyörű téglaépületek között.
A szűk, zegzugos kis utcák meglepően nagy területet harapnak ki a város közepéből és olyan csodás, múlt század eleji hangulata van, amilyen csak az ilyen jól karbantartott, régi gyártelepeknek lehetett.
Sosem gondoltuk volna, hogy az alatt a nyolc nap alatt, melyet ezzel a jó kis társasággal együtt töltöttünk, ennyi újat tanulunk és egy ilyen kellemes emlékkel gazdagodunk. Esténként, mikor kinyíltak a borosüvegek és a szájak, rengeteg sztorit hallgattunk szájtátva Csikóssal. Csúszóhüvelyes motorokat javítottunk, elmerültünk az amerikai V8-asok hűtési rendszerében, az ódon öntvények történetei fedték át egymást Austro-Daimlerekkel és Bugattikkal, a finom chilei nedű pedig csak fogyott…
Reméljük, látják ezt a kisfilmet újdonsült barátaink is és ugyanolyan kellemes emlékeket ébreszt majd bennük, mint bennünk. Dőljenek hátra, élvezzék a napsütést és pöfögjenek velünk végig a Duna-parton, mint a régi, szép, rohanásmentes időkben.
