Caplatunk fel nedvesen tocsogó papucsban az alsóörsi kemping strandjáról, éppen azt beszélgetjük, hogy az előrejelzésekre rácáfolva milyen rohadtul jó idő van.
Aztán tőlünk jobbra, a gyep közepén nagy csődület egy Yaris körül, mellette egy szőke hölgy enyhén hisztérikus hangfekvésben telefonál. Yarisban két töppedt lufi, meg egy pókháló-dekor a szélvédőn...
...merthogy szöszi érkezett a parcellák közötti úton, és arra gondolt, hogy az előtte guruló fekete pickup nyomában ő is levágja a sarkot. Kissé hepés, talán hupás is, de akár 10-15 méternyit is lehet spórolni. A benzin és az idő meg ugye drága.
Ez akkor és ott jó ötletnek tűnhetett, a nyaralás első napján az ember lánya még nem tud leereszteni, pörög, mint a sales meeting előtti utolsó percekben. Gond csak akkor van, ha a nagy sietség közben nem sikerül megcélozni a tankcsapdáktól mentes ösvényt, és a pálya egyenetlenségein szökellő Yaris amplitúdójának alsó holtpontja éppen az öntöttvas aknafedlap előtti utolsó centikre esik.
Nem lehetett kicsi a lendület, hiszen ahogy látszik, a komplett fedlapot kiforgatta a kis japán és az ő gazdája, és néhány méternyivel arrébb is vonszolta. A kukát már egy gondolkodó vendég szorította a keletkezett lyukba - nyilván kellemetlen volna a környéken igen gyakori ölebeket, esetleg kisebb holland önjáró magzatokat menteni belőle.
Nem derült ki, ki ülhetett az anyósülésen, de az tisztán látszik, hogy övet kötni még ilyen ártalmatlannak tűnő gyepautózás közben sem hülyeség.
Kívánunk további kellemes nyaralást, a javítási költség és a sarok levágásával megspórolt idő-benzin arányításával egyelőre ne tessék foglalkozni, elég idegbaj lesz az majd otthon...
Arról pedig, hogy mit keresünk itt, honnan jöttünk, és miért lakunk ebben a furcsa űrtojásban, hamarosan bővebben is mesélek...
