WTCC-beszámolónkat Sági Elemér, a mi kiküldött szemünk- és fülünk szolgáltatja.
A Túraautó-világbajnokság (WTCC) hétvégi fordulójában ismét új pályát avatott, a valóban festői környezetben fekvő ausztriai Salzburgringet. Igazi színkavalkád, harsogóan zöld fű és erdők, kék ég, lila tehenek (hoppá, az már egy másik ország) várták a kilátogató, nem túl nagy számú és kicsit még bizalmatlan közönséget, természetesen szép számú magyar alakulattal kiegészülve. A pálya egyébként, amely talán éppen tűréshatáron belül található elérhetőség szempontjából Magyarországról, első (és sokadik) pillantásra nem mozgatta meg sem a versenyzők, sem a nézők fantáziáját, mondjuk ki: dögunalmas a vonalvezetése, ennél bármelyik óvodás három perc alatt felskiccel valami fantáziadúsabbat.
Élek a gyanúperrel: ezt a pályát is Magyarország viszonylagos közelsége emelte be a sorozat promótere, Marcello Lotti (igen, valószínűleg tényleg ekkora a befolyása Norbi hihetetlen népszerűségének), más épeszű magyarázat nemigen létezik erre a döntésre. Nevetségesen szűk boxok, kicsi bukóterek, kanyar alig, az is olyan, amilyen. Nem erre van ez kitalálva. Mindegy, legalább a bratwurst finom a büfében, ráadásul aki járt már Ausztriában pályaversenyen az nagyjából tudja, hogy bármilyen probléma adódik futam közben, az komoly feladat elé állítja a nem túl jó problémamegoldó-képességükről híres pályamunkásokat (jó példa volt erre például vasárnap az O’Young baleseténél érkező traktor beásása a sóderágyba…).
Zengő Zolival megegyeztünk abban, hogy a szombati napot úgy, ahogy van, felejtsük el (nem nagyon ment a szélárnyékozás, ami itt nagyon fontos lett volna, piros zászló, egyéb malőrök) – kezdjük hát rögtön a vasárnapi eseményekkel.
A reggeli bemelegítésen Norbi hasított egy 8. időt, jelezve, hogy nem mondott le teljesen a sikeres szereplésről, Wéber Gabi viszont csupán 19. helyen zárta a warm-up-ot (saját bevallása szerint is az időmérőkön kell nagyot javulnia, mert a versenyekre azért mindig elkapja a fonalat).
A gördülőrajtos első futam nem hozott túl sok meglepetést, a viszonylag kiegyensúlyozott vonatozás végén Norbi végül a 9., Gábor a 15. helyen zárt, a Chevrolet-k szép csendben ismét mindenkit agyonvertek, a végső leosztás ezúttal Huff, Müller, Menu volt (közben O’Young szalgkorlátnak csapódása azért borzolta az idegeket, biztonsági autó, kissé kaotikus mentés, volt minden).
Kezdetnek nem olyan rossz, ahogy Zoli kérte a srácoktól, az első menetben nagyon vigyáztak az autókra, jöhetett az állórajtos második futam. Norbi ezúttal nem szenzációsan, „csupán” jól rajtolt, már itt sikerült pozíciókat nyernie, de ami ezután következett, arra aztán senki nem számított: az eddig főleg Zengőéket kísértő balszerencse alaposan megkeverte a kártyákat és a végső sorrendet: a levezető kört már csupán Huff Chevy-je érte meg épségben, Müller és Menu (több másik pilótával egyetemben) is kipontozódott a végjátékban, ahogy mondani szokták, az anyagi kár jelentős. A mezőnyből többen is defektet kaptak, amire azóta sem nagyon találják a magyarázatot (egyszerűen iszonyú gyors a pálya és a nyújtott, gáz alatt tolt, hosszú kanyarok ennyire terhelik meg a gumikat, a Yokohamának illett volna erre jobban felkészülnie – a szerk. megj.)
Stefano D’Aste (BMW) végül a pódium legfelső fokán örülhetett piszkosul, az őt két teljes üveg pezsgővel nyakon öntő Huff és Coronel társaságában., Tom barátunk még az üveg alján lötyögő maradékot is Stefano nyakába csavarta, biztos, ami biztos.
Norbi a kieséseknek és remek versenyzésének köszönhetően 5. helyen zárt, ami az előjeleket tekintve több, mint kielégítő, sőt! Zoli elmondta, hogy szombaton este még bárkinek, csukott szemmel aláírta volna a két futamon történő pontszerzést, így részéről is maximális volt az öröm. Wéber Gabi csakúgy, mint az első futamon, ismét kikapta magának Engstlert, emiatt a 10. helyről a 12. pozícióba csúszott vissza, de a teljesítményével ő is elégedett volt a végén.
Zoli és Gábor elmondták még, hogy Gábor költségvetése kb. eddig tartott ki, de erősen sanszos még a következő, portugál futamon való szereplése is. A távolabbi tervekről, az amerikai és ázsiai futamokról is kérdeztem a csapatfőnököt, aki elmondta, hogy abban az esetben sem tervezik másik pilóta szerződtetését, ha esetleg nem állna össze a keret Gábor részére a további folytatáshoz. A hangsúlyt az idei nyári szünetben végre Norbi tesztelésére, promóciós megjelenésekre fogják fektetni, a második autó lehetőséget nyújt Norbi szinten tartására, eredményes felkészülésére.
Következik Portimao, két hét múlva, bízunk benne, hogy a sorozatos pontszerzés ott sem szakad majd meg.