Az a szégyen nem történhet meg, hogy egy Lada vontasson haza. Csak azért mert kifogyott a nafta. Más baja nem lehet, azért ez nem egy Moszkvics, vagy Zaporozsec, érted. Oleg aszonta, szívesen segít hazajutni, ha van kötelem. De nagyvonalú, de marha nagyvonalú, majdnem szájba vágtam, mikor észrevettem, hogy vigyorog, mert azt hitte, nem látom. Hát kezdjük azzal, hogy ÉN nem hordok vontatókötelet magammal. Az azért legyen mindenkinek világos, hogy az én kocsimat sosem kell vontatni. A másik meg, hogy kizárt, hogy egy Lada mögé kötve lássanak a haverok. Ez meg még Ladának is csak egy selejt, ennek a kistáskának egy Okája van, egy félbevágott Samara motorral az orrában. Majd ez fog engem a fél városon átcibálni, hogy aztán minden idióta haverjának dicsekedhessen a szelfijével, na, ez sem előzött meg, LOL:)
Szerencsére Grisa átérezte a helyzetet, azonnal tudta a tutit. Bepattant a csomagtartóba, megfogta az egyik driftre félretett gumimat, és már indulhattunk is. Nincs még egy ilyen csávó, mint a Grisa. Ahogy a szája sarkában fityegő blázzal odaszólt Olegnek, tényleg priceless: gyere, csíra, most megcsinálhatsz hátulról!
