Foltos és Szent Szobor találkozása a téridő-kontinuumban

Foltossal Svájcban. De nini, mi ez a hely?

2015.09.06. 16:48
52 hozzászólás

Ülsz a volán mögött, darvadozol a harmincöt fokban, nézed a zöld géptető fölött remegő meleg levegőt, azon túl a tájat. Végre átértetek az Arlberg-hágón, nem volt teljesen sima az ügy, de most már Svájcban jártok, útban az aznap esti, franciaországi szállás felé.

Hihetetlen, de ebben az országban előznöd kell az öreg állólámpás Merci 60 lóerejével, ha a navigáció mutatta engedélyezett sebességet tartod, mert itt szinte mindenki lassan vezet. Egyszer csak azt érzed, hogy valami fura, ismerős helyen jársz, de tényleg csak annyira, ahogy a szúnyog döngicsélését hallod a szoba túlsó feléről egy zajos parti közben. Jobb kezed önkéntelenül a kardánboksz felé nyúlik, ahogy emeled a kis gépet, már nyomod is a bekapcsoló gombot, az objektívet közel nyomod a szélvédőhöz, kattintasz.

Pocsék fotó, mint szinte mind, amit az ember az autóból, a szélvédő mögül készít. Csak némi spéttel jössz rá, honnan jött a késztetés: egy fura nevű városka távolságát láttad kiírva az út széli jelzőtáblán. Igazából nem is láthattad, mert nem volt rajtad a szemüveged, anélkül meg abból a távolságból képtelen lettél volna elolvasni, ahol a kezed már tapogatott a fényképezőgép után. Az agy néha furcsa dolgokra képes.

De mire elhaladsz a közeli felüljáró alatt, már tudod, miért lőttél. A városka neve a legmélyebb tudatalattidból, egy sokat nézett, régi dia szemcséi közül szólt hozzád. Igen, 1972 augusztusában láttad ezt a nevet, akkor jártál itt a szüleiddel. Öt és fél évesen csücsültél a vadonatúj, zöld állólámpás Merci hátsó ülésén, itt valahol Zürich környékén autózva. Akkor bezzeg nem vezettek lassan a svájciak, úgy száguldoztak, hogy kis híján az akkor még szintén bevadultan nyomuló olaszokat is lepipálták. Persze, hiszen zömmel sokkal erősebb autókkal jártak.

Eljutsz hát a felismerésig, már messze a helyszín, de azért még egyszer kidugod az RX-100 hideg orrát, hátrafelé fordítod, kattintasz, hogy legalább távolról legyen meg a gyerekkori kép. Majd otthon belenagyítasz, pixeleket vizsgálsz, fotosoppolsz egy kétségbeesettet, tudjafene, csak legyen meg. Mert ekkor, a volán mögött ülve még azt hiszed, hogy azt a 43 évvel ezelőtti fotót apukád hazafelé autózva készítette anno a leállósávban a kétnapos Merciről, benne a családdal - ott, ahol ma halálra büntet az autópályarendőrség, ha meg mersz állni. Nyugisabb és lazább volt még akkor az élet.

Aztán otthon megnézed az első fotót, és beléd hasít a felismerés. Összeszorul a gyomrod. Rájössz: elkészítetted ugyanazt a képet, amit apukád 1972-ben, csak nem a leállósávból, hanem a legbelsőből. Amikor elkattintottad a zárat, épp 120-szal robogtál, két másodperccel később már nem készült volna el felismerhetően. Hihetetlen. Hiszen az eredeti képen is odafelé mentetek, Genf irányában, mint később megtudod anyukádtól.

Nézzék csak, itt van egymás mellett a kettő. A hegyek ugyanazok, a felüljáró változatlan, a villanyoszlop is maradt a helyén, még jól bírja a melót, nini, hiszen akkor is, most is egy nép-Opel húz el a külső sávban, 1973-ban a Kadett B, 2015-ben a Corsa D. Ja, egy zöld állólámpás is van a képen, csak kicsit más szögből.

Persze, az elválasztó korlátot kicserélték, nem két, hanem négy település neve áll az útjelző táblán és az a furcsa városka - Solothurn - egy kilométerrel közelebb csusszant az idők viharában.

A legnagyobb változás talán az, hogy legbelül nem egy BMW (Neue Klasse) húz el a pórias Opel mellett, hanem egy Audi A6-os - akkor még mindkettő feltörekvő márka volt, hozzá se tudtak szagolni rangban egy Mercedeshez, ma már mindkettő többször rákoppintott a nagy rivális orrára.

Azaz nem is az a legnagyobb különbség. Hanem hogy akkor pici gyerek voltam és csak homályos emlékeim vannak arról az útról, ma viszont egy középkorú csávó, akinek az akkori Zsoltinál jóval nagyobb kölkei nézik a tableten a filmet a hátsó ülésen. Remélem, Bálint és Norbi ettől még emlékezni fog valamire az útból - ezt a posztot itt hagyom nekik, mint palackba zárt üzenetet, hátha megtalálja majd valamelyikük. Valamikor 2058-ban, 43 év múlva. Hátha legalább még a másik Mercedes, az eredeti fotón szereplő Szent Szobor is meglesz valamelyikük garázsában? Ki tudja, hiszen a tárgyak múlandók. Hát még az élet...

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalcart, és ettől mi éhen halunk.

A TC olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TC-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.