Hülyeség a TotalTréning?
Kétféle sofőr létezik: aki tudja, hogy szüksége van vezetéstechnikai tréningre, és aki még nem próbálta. Számomra legalább is ez derült ki, amikor kimentem megnézni a Groupama Tanpálya és a Totalcar közösen szervezett vezetéstechnikai tréningjét, ahol két órán át mindenki következmények nélkül tapasztalhatta meg, hogy milyen is az, ha beüt a baj. Márpedig, ha valaki autóba ül, annak előbb-utóbb szüksége lesz erre a tudásra.
Jó volt látni, hogy típustól, vételártól és kortól függetlenül mindenféle autóval jöttek a jelentkezők, senki nem gondolta, hogy csak gyors, erős autóval van értelme egy ilyen programnak. Mert valójában mindegy, mit hajt az ember, veszélyes helyzet mindig adódhat, és Nissan Juke Nismo ugyanúgy keresztbe áll, mint egy áruszállítónak vizsgáztatott Opel Corsa. És vasárnap mégis mindkettő kijött a Hungaroringre.
Három állomás várta a tanulni vágyókat, összesen két órán keresztül. Mind a három helyszín más-más helyzetet szimulált: volt kanyarodás locsolt műgyantán, szlalom gyantán és aszfalton váltakozva, valamint a rettegett rántópad. Utóbbit aki nem ismerné, egy földbe süllyesztett hidraulikus panelről van szó, amin áthaladáskor véletlenszerűen jobbra vagy balra dobja az autó hátulját, amit aztán különböző sebességnél kell korrigálni.
Persze nem azonnal eresztik neki a nevezőket a feladatnak, bemelegítésképpen csak fékezni kellett rajta megadott tempóról. Már itt is hatalmas volt a döbbenet, hogy mekkora különbség van autó és autó között: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy egy modern elektronika mindenre megoldást jelenthet, sokszor a jól megválasztott gumival többet ér az ember, itt egyértelműen az volt a nyerő, aki téli abronccsal jött. Következő lépésként már kanyarodni is kellett a vizes műgyantán, ami csak leírva tűnik könnyűnek, sokan megforogtak, pedig utána jött a már emlegetett rántópad. Elsőre csak a kipördülést kellett megakadályozni, később viszont már két vízfal közé kellett betalálni, miután kihúzták az autók alól a talajt.
Jó volt látni, hogy a lefalazott, minden segédelektronikától mentes Opel Corsával érkező sofőr mekkorát fejlődött, három próbálkozás után már nem okozott gondot a vízfalak közé terelni az autót, és nem volt egyedül. A következő pályán időre kellett teljesíteni egy szlalom pályát, amit úgy alakítottak ki, hogy egyes kanyarok a locsolt műgyantán, mások tapadós aszfalton futottak. Nem könnyű feladat, hiszen a gumik váratlan betapadása legalább olyan meglepő lehet, mint a megcsúszás. A pálya széléről igazán látványos volt, ahogy a többcsatornás ABS-ek és egyéb menetbiztonsági elektronikák milyen hatásosan dolgoznak.
Maga a rendezvény pontosan, profin zajlott, a turnusokat három csoportra szedték, így nem kellett várni a pályák megürülésére, folyamatosan ment a tréning. Minden sofőr kapott egy adóvevőt, így miközben vártak a sorukra, meghallgathatták a társaik értékelését, és ennek tudatában mehettek neki a következő körnek.
A harmadik állomás pedig a műgyantás emelkedő volt, amit a nagy SUV összehasonlító tesztünkből már ismerhetnek. Itt kezdésképpen egy lejtős szlalomot kellett teljesíteni, majd utána bevenni egy elnyújtott jobbkanyart, szintén a locsolt gyanta és az aszfalt között váltogatva. Váltottam néhány szót az instruktorral, a kulcs itt is a gumiválasztás volt, például a Citroen Xantia kombi olyan tempóval vette a kanyart, amit az E46-os BMW meg sem közelített. Miután mindenki ráérzett a gyantás kanyar ívére, megfordították a mezőnyt, így most száraz aszfaltról kellett ráfutni a vizes felületre és bevenni a kanyart, majd az emelkedőn felhajtani, ráadásul szlalomozva. Néhány kör után a hátsókerekes autóval érkezők egyre szebb íveken csúsztak, ám volt, aki lendület hiányában nem tudott felhajtani az emelkedőn. Az ML Mercinek persze nem volt ilyen gondja, de igazán groteszk látvány volt, ahogy a majd’ kéttonnás SUV csúszik a locsolt gyantán.
Miután letudták a másfél órás kört, megkérdeztem néhány résztvevőt, hogy mit gondolnak a villámkurzusról. Legtöbbjük belátta, hogy még rengeteget lehet fejlődni, és kell is gyakorolni, de volt, aki szintentartó-jelleggel évente kétszer eljön ide. Olyan is volt, aki itt jött rá, hogy mennyit számít a gumi minősége, és az is kiderült, hogy egy menetbiztonsági elektronika sem feltétlen mindenható. Többen mindenképp szeretnének visszajönni, sőt, lehetőség szerint a gyerekeiket is beíratnák. Végül is, ha az itt kipróbált helyzeteket közúton, élesben kellett volna eljátszani, az jóval többe került volna, mint 11 ezer forint.
