Elhunyt a legpechesebb F1-es versenyző

Összesen 108 futamon indult a Formula 1-es mezőnyben, nem egyszer jó nevű csapatok színeiben, de mindig rosszkor érkezett. Chris Amon soha nem állhatott a dobogó legfelső fokára, de 11 dobogós helyezése és 5 edzéselsősége jól mutatja, hogy elég tehetséges lett volna akár egy világbajonki címhez is.

Amon 1963-ban indult először az F1-ben, egy privát csapat Lola versenygépében, de a karrierje a Le Mans-i 24 órás megnyerésével kapott lendületet: egy Ford GT40-esben szerezte meg az elsőséget 1966-ban, Bruce McLaren partnereként. 1967-ben Enzo Ferrari szerződtette saját F1-es csapatához, ami sikeressé tehette volna. Ám a történelem talán legrosszabb Ferrari versenyautóit vezethette: a V12-es 312-esek eleinte gyorsak voltak, de megbízhatatlanok és veszélyesen kiszámíthatatlan viselkedésűek, két évvel később viszont már nemigen rúghattak labdába a jóval erősebb Cosworth DFV motoros versenygépekkel szemben.

Amon 1969 végén jött el a Ferraritól – ahol ekkortájt kezdték fejleszteni a sokkal eredményesebb 312B sorozatot – de később sem volt nagyobb szerencséje a csapatválasztással. 1970-ben a teljesen új March csapat gyári autóit vezette, 1971-ben és 1972-ben pedig a V12-es Matra MS120-asokat. Itt több alkalommal is közel került a győzelemhez, de a műszaki hibák közbeszóltak. Ekkortájt terjedt el, hogy Amon a sors üldözöttje. 1973-ban leszerződött a sportág talán legreménytelenebb csapatához, a Tecnóhoz, amely szintén keserű csalódást hozott, de nem járt nagyobb szerencsével '74-ben sem, amikor saját nevén próbált csapatot alapítani.

Az utolsó két szezonját az Ensign csapatnál töltötte, de 1976-ban, Niki Lauda csaknem végzetes balesetét látva visszavonult. Hamarosan hazaköltözött Új-Zélandra, ahol saját farmot vett. A 80-as években autós műsorokban működött közre, később pedig a Toyota reklámarca lett hazájában, de nagyrészt visszavonultan élt családja körében. Az idén azonban több interjút is adott Le Mans-i győzelmének ötven éves évfordulója alkalmából.

Chris Amon a mai napon hunyt el rákbetegség következtében. 73 éves volt.