Oldsmobile-lal érkezett, csíkot húzva fékezett

Körülnézel a Lakeside Weekenden, és azt látod, ezeknek az arcoknak Hungária-dalszöveg az élete. Van egy jó haverom, a Jenő, / Egyszerű csóró jampi ő. /A melóhelyén mégis nagymenő.

Amikor a Velencei-tó partján egy kemping csurig lesz cicaszemű tupírozott lányokkal, a vízparti színpadról bömbölő rakenrollra kidobja a partnerét a jampi, és találkozol a sráccal, aki a biciklijét Cadillac-re cserélné, tudod, hogy az év egyik legnagyobb rockabilly-buliján vagy. Ha épp nem a négynegyed, akkor nyolc henger munkaüteme adja a ritmust – komoly V8 felhozatal van mindegyik Lakeside Weekenden, már csak az autószpottolás miatt is érdemes lejönni, és persze elég jó kiállású motorokat is látni a sátrak közt.

Sokan úgy vannak vele, hogy ha már Egész héten hajtottam a melómat, / Elkerültem gondosan a csehókat, / De hétvégére felveszem az új ruhát, / Szombat este kifényezem a csukát. Aki megteheti, a hétvégét már csütörtök este megkezdi: bepattan az Impalába, levezeti az utat – van, aki messzebbről, Ausztriából, Németországból, Csehországból jön, repeszt már jó ideje, mert tudja, itt lesz valami friss twist-zene.

Nem most voltam először a Lakeside-on, tavalyelőtt már írtam is róla. Akkor is teljesen a hatása alá kerültem, idén meg még feljebb tekerték a bulipotmétert a szervezők. Már a bejáratnál megtudtam, hogy jelentős változások vannak – ugyanazokkal a problémákkal kellett megharcolniuk, mint nekünk a Parkoló Parádén.

Úgy tűnik, a helyi büfés/büfések mindenhol megnehezítik az életet, a PP-n lassú, drága és nem éppen magas minőségű a szolgáltatás, itt ráadásul esetenként a pofátlanságot lehúzással is képesek voltak keverni (két évvel ezelőtti sztori a hatszáz forintért mért EGY darab csemegeuborka esete). Úgyhogy idéntől a part mellé telepített színpad előtti félkörben foodtruckok és utcaikaja-standok álltak.

Mi csak a Kanálgép szendvicseit és húsgolyóit, meg a Crepezilla palacsintáit próbáltuk, de a tócsnis, meg a burgeres stand is elég jól nézett ki. Ezzel együtt volt társaság, amelyik péntek este a helyi büfék egyikénél vacsorázott, és a rendelt korsónyi szódát egy neszebazmeg kíséretében kapták meg – vannak vendéglátósok, akik semmiből nem tanulnak, nem értenek. 

Akárhogy is, a foodtruck-szekérvár nekem marhára bejött, nagy élmény a kézműves kajádat majszolva nézni, ahogy a kölykök melletted a kézműves raklap-nyugágyon tologatják a medzsókat, a háttérben hallod, már hangolnak a zenészek. Egy darabig úgy nézett ki, jön majd az eső, a szélvihar, de aztán az időjárás is rájött: ma nem történhet semmi baj.

Letolta a programot előbb a Roll Skate Boogie, kicsivel később meg a Pedro and the Dogboomers, és most arra nem mernék megesküdni, hogy mindkét banda játszott Hungária számokat is, de legalább az egyik biztosan. És ennek kapcsán kénytelen voltam megállapítani, hogy ha Fenyő Miki kortárs, nyugdíjas rakenrollja nem is nagyon jön be, a lassan harminc éves Rock'n Roll Party meg a Hotel Menthol számai mennyire patentok. De tényleg, milyen szövegeket írtak már? Nem bírom megállni, hogy a zeneszöveg.hu-ról ne másoljam ide Novai Gábor remekét, a Bibap Lulut.

A félhomályban izgatottan zsong a bár.
A zsúfolt nézőtér a rock and roll királynőre vár.
Megvillan a klipsz, mikor ő a mikrofonhoz lép,
S egy ütemre dobban a sok szív: hű, de szép!

Ha Bibap Lulut ismernéd,
Biztos meg sem kérdeznéd,
Hogy miért lett sztár ez a szenzációs nő.
Ritmikus és dallamos,
Flörtölésre hajlamos,
Aranytorkú rock and roll énekes ő.

Rock a Bibap Lulu, szédületes áru,
Tűzpiros a szája, nincs a földön párja.
O-o-o-ó, I love you so! I Love you so.

Egy oldsmobillal érkezett,
Csíkot húzva fékezett,
Briliáns ékszer csillant meg nyakán. (Csodás a lány)
A nercbundája pazar volt,
Szájtátva stírölték a csavargók,
Látszott a csajon a marha nagy dohány (a marha nagy dohány).

Rock a Bibap Lulu,
Only you can do.
Mint egy karcsú pálma
A férfinépség álma.
O-o-o-ó, rád nézni oly jó. (Á, oly jó!)

Van egy jó haverom, a Jenő,
Egyszerű csóró jampi ő.
A melóhelyén mégis nagymenő.
Minden nacija bitang cső,
Nyakkendőjén meztelen nő,
Épp ezért úgy is hívják: Menő Jenő.

Ha Bibap Lulu énekel,
A nép a lába előtt térdepel,
Döglik érte a széles nagyvilág.
De ha Menő Jenő érkezik,
Számára más nem létezik,
Mert Jenő a mázlis, kit Lulu úgy imád (úgy imád).

Rock a Bibap Lulu (rock a Bibap Lulu),
Észtveszejtő hangú (észtveszejtő hangú),
Az ember áll és bámul (az ember áll és bámul),
A csillogástól ámul (a csillogástól ámul),
Bibap Lulu (Bibap Lulu),
Nobody but you (nobody but you).

Rock a Bibap Lulu (rock a Bibap Lulu),
Only you can do. (Only you can do.)
Mint egy karcsú pálma (mint egy karcsú pálma)
A férfinépség álma (férfinépség álma).
O-o-o-ó (o-o-o-ó), I love you so (I love you so).
O-o-o-ó (o-o-o-ó), I love you so (I love you so).
Rock a Bibap Lulu!
Love you so.

Nincs meg, melyik számhoz is tartozik a fenti szöveg? Nyomd meg a play gombot és élvezzed:

Én mondjuk legjobban azt este hét környékét vártam. Akkor kezd el lemenni a nap a tó túlsó oldalán, és a fények annyira fájdalmasan szépek lesznek, hogy nincs olyan autó, ami szarul mutatna egy fotón.

Persze nem csak én vártam ezt az időpontot, sokan gurultak ki a kocsijukkal a partra, hogy csináljanak egy giccsfotót a vízbe bukó Nappal a háttérben. Volt profi fotós is, aki a beállított autókat korhűen felöltöztetett csajokkal/srácokkal fényképezte.

Az utolsó előtti pillanatban kaptam észbe: hát amerikai motorral jöttem, vagy mi a fene (A Kawasaki KZ1000P kimondottan az amerikai rendőrségek követelményei alapján, amerikai üzemben készült, az amerikai és a mexikói kapitányságok részére, durván harminc évig tartoztak sok állam utcaképéhez) tessek már szíves gyorsan letámasztani a zsarut a víz mellé és kattintani párat.

Valahogy mindig ezt felejtem el, a saját autómról/motoromról fotót csinálni, pedig tudom, hogy évekkel később mennyire jól esik látni valamelyik képen a járművet, amivel odajutottam, ahol a képek készültek. Ön ne kövessse el ilyen hibát, fotózza szorgalmasan a saját autóját/motorját is, egyszer majd nagyon fog örülni neki, hogy annak ellenére, hogy minden nap látja és ezért esetleg nem is találja annyira érdekesnek, mint a többit, kattintott pár képet róla. Jó lesz visszanézni, higgye csak el.

És nem csak a járműfotózáshoz annyira klassz fények miatt izgalmas a koraeste, de azért is, mert ilyenkor kezdenek el csattogni a hajsütővasak, patakokban ömlik a pomádé és az igazán hardcore arcok az esti buli előtt semmiképp sem mutatkoznak alkalomhoz nem illő szerelésben – twist-pulóver, esti viselet.

Semmiképp nem indulhattunk el anélkül, hogy élőben lássuk, ahogy gumitalp és tűcipő recseg, ezért az esti koncertek elejét még megvártuk, aztán irány megint haza, a vasárnap nekem munkanap. Azóta folyamatosan rakenroll számokat dúdolok, végighallgattam a kölyökkoromban rongyosra játszott Hungária albumokat. Basszus, egy nap kevés ebből. És kéne valami vényolcas tepsi. Esetleg a 108-as Mercire egy nyitottabb kipufogó, hogy öblögessen.

Bármelyik képre kattintva a galériába jut, ahol összesen 72 fotót talál autókról, motorokról, emberekről. Ja, és ne felejtsen el nyomni egy lájkot, ha tetszett, fontos a visszajelzés.