A végleg elgurult gyógyszer tipikus esete. Veszel egy negyvenéves, nem induló, kis szériában (kb. 3900 db) gyártott olasz(!) sportautót.
Az autómat egy 4.2 literes szívó motor hajtja, ami kb 420le-t tud. Néhányan erre egyből rámondják, hogy 420 ma már kevés.
Az autó elektronikájára nem mondhatjuk, hogy elfogadható, hiszen a Fiat Cromából származik (régi olasz elektronika, gondolom nem kell senkinek bemutatni ...). Az elektromos ablak nagyon vicces tud lenni, amikor fél percen keresztül szenved, amíg teljesen eltűnik az ajtóban, egyszer megindul, egyszer majdnem megáll
Beleugrottam egy olyan vételbe, ami szerelem volt első pillantásra, aztán szervizkönyv híján a “makrancos hölgy” személyisége és múltja lassanként derül ki. De hát “akinek van pénze majomra, legyen banánra is” :D
A kocsi komolyabb műszaki hiba nélkül teljesített már 8 ezer kilométert. Apró hülyeségek előfordulnak, de egy szeretetteljes ajtóbecsapás a problémák nagyrészét megoldja. Szerintem lelke van és hálás.
További cikkeink
