Hétfőn történt a súlyos baleset egy Bologna melletti autópálya-felüljárón. Döbbenten néztük a halálos balesetről készült videót: vérfagyasztó. Egyes források szerint két vagy három halott és 70 körüli sérült a végeredmény, ami a probán-butánt szállító teherautó felrobbanása után isteni csodának tekinthető. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a felüljáró, amin a baleset történt, le is szakadt.

A Facebookon már kétmillió megtekintés fölött jár a balesetről szóló videó, az én idővonalamon Sipos Zoli megosztása után jelent meg. A forgalom egy korábbi baleset miatt feltorlódott, és a tartálykocsi lényegében fékezés nélkül megy neki a sor végén álló kamionnak, kigyullad és felrobban.

Bár a szomorú végeredményen ez már nem változtat, de nagyon érdekes a tartálykocsi mögötti kamion viselkedése. A videón nem pontosan látszik, hogy sikerült-e teljesen megállnia, de egy biztos: fékezett, méghozzá brutálisat. A tartálykocsi-vezető elbambulása miatt neki már nem maradt ideje szinte arra sem, hogy reagáljon, hisz az nem normál fékezéssel, hanem ütközéssel állt meg előtte. A hátsó kamion mégis megállt, vagy ha nem, akkor is maximum csak nekikoccant a tartálykocsinak.

A mai kamionok már összehasonlíthatatlanul jobban fékeznek, mint mondjuk húsz éve: a légfékek, elektronikus segítség nélkül sokkal lassabban reagáltak, mint a maiak, sok-sok elektronikával megtámogatva. Ha más nem, erre jól felhívta a figyelmet egy norvég kamionos videó, amelyen egy busz mögül átfutó gyermeket nem üt el a jármű: ez fél éve járta be a netet és a híradókat.

Az első, és legfontosabb, ami látszik, hogy a kamion brutális fékezésre képes, ránézésre a lassulás a legjobb személyautókéval vetekszik, vagyis közelíti az 1 g-s nehézségi gyorsulást. Azonban felmerül a gyanú, hogy a mai kamionokban (is) már ott lévő vészfékező automatika reagált ilyen gyorsan, amelyet egyébként 2015 óta kötelező az új kamionokba beépíteni minden új vontatóba. A Volvo Trucks magyar importőre megerősítette, hogy a videón látható Volvo FH vontató képes ilyen vészfékezésre, nemcsak más járműveket, de embert, kerékpárost felismerve (figyelmeztetés után) önállóan vészfékez – bár a konkrét norvégiai esetben nem tudják, hogy működött-e, vagy tényleg a sofőr volt ennyire gyors.

A bolognai baleset hátsó kamionjáról nem tudjuk, hogy milyen gyártmány és évjárat, vagy volt-e benne vészfékező automatika – elvileg akkor is lehetett benne, ha két és fél évesnél idősebb, azaz a kötelezővé tétel előtt gyártották. (Igaz, akkoriban ez még egy elég drága opció volt, és viszonylag kis hányadukba építették be.) Az is lehet, hogy a kamion vezetője valamilyen egyéb jelből levette, hogy itt baj lesz, de sokkal valószínűbb, hogy itt a jármű volt ügyes, és nem a sofőr. Itt nagyjából két másodperc alatt fékezte állóra a járművet, ami egy másodpercnyi reakcióidőt feltételezve kvázi képtelenségnek tűnik. Csak remélni tudom, hogy nem sérült meg a hátsó sofőr a tűzben.

A tehergépjárművek vezetősegítő rendszerei sokkal fejlettebbek, mint amiket manapság a személyautókba építenek, nyilván azért, mert a szállítmányozóknak anyagilag is megéri, ha egy-egy ilyen rendszer megbízhatóbban működik, mint egy négymilliós Suzukiba szerelt vészfékező. Milyen kár, hogy a tartálykocsiban nem volt ilyen, a tűzoltók felvételei alapján a következmények drámaiak: