Miért akart a Citroën helikoptert gyártani?
Elvileg a Wankel-motor tökéletes lenne repülő járművek hajtására, de a gyakorlatban az a kérdés, hogy a tömítések fogynak gyorsabban, vagy a fejlesztésre szánt pénzek. A Citroën helikopterének a története is erről szólt, és mint látjuk, nem az ő helikoptereik népesítik be az eget.
A Citroënnél nagy jövőt láttak a Wankel-motorokban, ezért 1967-ben a francia cég az NSU-val közös vállalatot alapított, amely a Comotor nevet kapta. A franciák rengeteg időt és pénzt beleöltek a Wankel-motorok fejlesztésébe, ahogy az ilyen motorral szerelt Citroën M35 kupé is számolatlanul nyelte a munkaórát és a pénzt. Azonban hiába próbáltak meg mindent a francia mérnökök, a rengeteg műszaki problémát nem tudták elhárítani a motorok fejlesztése során. Főként a hatalmas fogyasztás jelentette a problémát, pont akkor, amikor a világ épp egy olajválság kellős közepén volt.
A Comotor a hetvenes évek elejére hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, ezért a cég tulajdonosai úgy döntöttek, hogy mentve a menthetőt, más járművekbe próbálják meg beépíteni a már kifejlesztett és fejlesztés alatt álló Wankel-motorokat. Kézenfekvő volt, hogy a repülőgépgyártást kellene megcélozniuk, hiszen ott kevésbé számított a fogyasztás, mint a közúti járműveknél. Az anyacéggel (Citroën) közösen kezdték meg az RE-1-es, egyszemélyes autogirónak a tervezését, amely inkább egy repülőgépre hasonlított volna. Ezt azonban hamar elvetették és egy másik ötletre a kétszemélyes könnyű helikopterre, az RE-2-esre koncentráltak. A gép megtervezéséhez hamar átcsábították az Aérospatiale-tól a francia helikoptertervező zsenit, Charles Marchettit, aki többek között az Alouette helikoptereket is tervezte.
A 7,180 méter hosszú, 2,590 méter magas, 710 kilós Citroën RE-2-es prototípusa 1975-re készült el. A könnyű helikoptert az 1990 köbcentis kamratérfogatú, 180 lóerős Comotor 624-es (birotor) motor módosított változata repítette a maximális 175 kilométer per órás csúcssebességig. Az RE-2-es, akár 11 942 láb, azaz nagyjából 3500 méter magasságig tudott emelkedni. A Citroën könnyű helikoptere ezzel bőven teljesítette az akkoriban megszokott, hasonló kategóriájú helikopterek repülési teljesítményét.
A városi legenda szerint amikor a gép, 1975 nyarára már majdnem teljesen elkészült, a Citroënnél egy érdekes problémával szembesültek. Kiderült ugyanis, hogy a cég bár repülőmérnökökkel jól el van látva, azonban egy dologra nem gondoltak: nem volt helikopterpilótájuk. Ezért gyorsan leszerződtették a francia hadsereg berepülő pilótáját, Dominique Gilles-t, aki 1975. december 24-én szállt fel először az RE-2-essel. Az első repülés előtt, szintén a legendárium szerint, Gilles azt kérte a mérnököktől, hogy szereljék le a helikopter ajtajait, ha esetleg valami probléma miatt ki kellene ugrania a gépből.
A pilótának végül nem kellett kiugrania a próbarepülés alkalmával, sőt! A gép igen jól teljesített a levegőben. Ezért 1976 elején újabb tesztrepüléseket végeztek az RE-2-essel, ekkor már visszaszerelt ajtókkal. E repülések során már a hatóság emberei is részt vettek a teszteken, hogy a gép megkaphassa a sorozatgyártáshoz és az értékesítéshez szükséges engedélyeket. A szakhatóság azonban súlyos melegedési problémákat észlelt a magas fordulatszámon működő Comotor 624-esnél, ezzel visszaparancsolva a Citroën mérnökeit a rajzasztalhoz.
Még ebben az évben a Peugeot felvásárolta a Citroënt, megalapítva a PSA csoportot. A Peugeot vezetősége rosszallóan tekintett a Citroën Wankel-motoros erőlködésére, de az RE-2 projektet egyelőre nem bántották, továbbra is engedélyezték a tesztrepüléseket. Az 1977-ben már a megnövelt hűtőteljesítményű géppel egy tesztsorozatot kezdtek meg. Június 14-én az RE-2-es átmeneti, hat hónapos üzemeltetési engedélyt kapott a francia hatóságoktól. Azzal az ígérettel, hogy ha a gyártó elvégzi a megreklamált rengeteg apró módosítást, akkor kiállítják a Citroën RE-2 végleges engedélyeit. Erre azonban soha nem került sor.
A Peugeot végül megunta, hogy a Citroën ilyesmikre pazarolja a pénzt, ezért 1979. május 5-én minden Wankel-motoros kísérletet azonnal megszüntettek, külön utasítva a Citroën vezetőségét, hogy minden kísérletezést fejezzenek be az RE-2-essel is. A repülőmérnökök egy része azonban a cégnél maradhatott és az autógyártásban, illetve tervezésben kamatoztatta tudását. Az RE-2-es helikopter prototípusa a Aulnay-sous-Bois-ban lévő Conservatoire Citroënbe (a Citroën gyári múzeumába) került, ahol a mai napig megtekinthető.
Az alábbi videóban az egyik 1977-es tesztrepülés látható. A felvételen jól látszik a módosított hűtés, eltérő színű panelek, valamint, bár a rotorzaj kissé elnyomja, de jól hallható a Wankel-motor jellegzetes zúgása:
