Ez itt az emberiség első Marsról indított repülése
Több nekifutás után a NASA április 19-én végre megreptette marsi helikopterét, az Ingenuity-t. Egy óvatos, három méter magasra emelkedéssel írta be magát az apró űreszköz a történelembe: ez volt az első repülés, amit egy másik bolygóról indított az emberiség.
Amiért az első repülés előtt még az űrkutatás legjobb szakemberei sem lehettek biztosak benne, hogy az Ingenuity képes irányítottan emelkedni és süllyedni, az nem is a 470 millió kilométeres távolság vagy a mínusz 90 fokban eltöltött éjszakák, hanem a földinél százszor ritkább marsi légkör miatt volt. Az Ingenuity dupla rotorjait emiatt 2500-as percenkénti fordulatra kellett gyorsítani a repüléshez, ami az 5-10-szerese annak, amivel egy helikopter repülni szokott az anyabolygónkon. Az Ingenuity méretében persze messze nem helikopter, inkább a lakossági hobbidrónokhoz van közelebb, bár azoknál pedig jóval nagyobb: 50 centi magas és 1,8 kilogramm.
Most, hogy a repülés legalapvetőbb művelete, az emelkedés és a visszaereszkedés sikerült, jöhetnek a komplexebb feladatok. A folytatásban az a cél, hogy valamivel magasabbra, legalább öt méterre emelkedjen az Ingenuity és közben akár 50 méterre is eltávolodjon a landolási zónájától. Bár ennek az egyik haszna lehetne az, hogy rovere (aminek hasára rögzítve megtette az utat a Marsig), a Perseverance számára feltérképezze az utat, ennyire nem optimisták a NASA-nál sem. Összesen öt repülés van betervezve az Ingenuity-nak, és ha eljutnak a menetrend végéig, várhatóan nyugdíjazzák, majd onnantól hónapokig, akár évekig elemzik a begyűjtött adatait, például a marsi szél hatásáról, és végre hagyják a Perseverance-t is dolgozni, eddig ugyanis a rover legfontosabb feladata az volt, hogy kameraállványként rögzítse azt a bizonyos történelmi első repülést.
Azért különösen jelentős, hogy sikerült az első út, és azért legalább ilyen fontos, hogy a következők repülések is sikerrel teljesüljenek (elég, ha oldalára borul a szerkezet és vége a küldetésének), mert a naprendszerünk kutatásának jövője várhatóan így, és nem roverekkel zajlik majd a jövőben. Ahol a légköri körülmények engedik, ott a NASA reményei szerint sok ilyen kis helikopter fogja majd feltérképezni az idegen égitestek felszínét. Ha minden jól megy, még ebben az évtizedben hasonló repülő szerkezeteket küldhetünk például a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra is, ahol aztán magukban repkedve kereshetik az élet nyomát.
