Mégsem jelent védelmet az autó villámcsapás ellen?

Több szám is kering a neten arról, hogy mekkora eséllyel éri az embert villámcsapás, de az egy emberöltőre vonatkoztatott adatok 1:15000 és 1:80000 között mozognak. Érdemes tehát vigyázni, de ahogy azt az alábbi képek is alátámasztani látszanak, még ott sem feltétlenül vagyunk biztonságban, ahol eddig úgy sejtettük: az autóban. (Az embert érő villámcsapások harmada egyébként is fedett helyen történik.)

Az autó elvileg Faraday-kalitkaként működik, a fém kaszni elvezeti a feszültséget, így ha az utasok nem érnek hozzá fém felületekhez, valószínűleg ép bőrrel megússzák. Az alig két napja megosztott Facebook-poszt Ford Super Duty-jában szerencsére nem utazott senki, egy kereskedésnél parkolt, amikor belecsapott a villám.

Az eredmény riasztó, a középkonzol jobb oldala egy függőleges sávban teljesen leolvadt, a napellenzők megpörkölődtek, a szélvédő pedig berepedt, és nagy felületen teljesen el is feketedett. Ezen a ponton - a fentiek fényében - kérdéseket intézünk a bennünket olvasó villamosmérnökökhöz, tudósokhoz: Miért nem működött a Faraday-kalitka? Ha a villám keresztülhaladt az üvegen, nem kellett volna apró darabokra törnie?

Van, aki szerint csak közvetett ok lehetett a villám: tüzet okozott a műszerfal belsejében lévő elektromos részekben, ezt látjuk a képeken. (Akár) Erre (is) utalhat a szélvédő belső kormolódása, az viszont ellene szól, hogy csak egy szűk sávban égett ki a műszerfal.