Így vesz autót az Autórevizor, ha magának veszi

Az autópiac egy háborgó óceán mostanság, és nem könnyű a felszínen maradni, vagy csak kitalálni merre csapnak a hullámok. Talán nekem egy pillanatra sikerült. A gyors autó eladásomról már írtam, most jön az, hogy mit vettem helyette. Ugye korábbi írásomban, talán a Kona tesztben már emlegettem a Teslát, mint lehetséges jövendőbeli autót, de akkor még nem álltam erre készen. És mint azt írtam, a korai Model S engem nem győzött meg, pénzem meg csak arra lett volna. Így lett belőle Kona E, amit egyáltalán nem bántam meg.

Szóval kerülgettem a Teslát, olvasgattam a fórumokat, nézegettem a videókat. Ekkoriban tört ki a háború, esett a forint, és megugrott a kereslet az elektromos autók iránt a drága üzemanyagáraknak is köszönhetően. Így mély sóhajjal lecsuktam a laptopot, és elkönyveltem, nem lesz amerikai villanyautóm. Igazából nem is volt nehéz elengedni (dehogynem).

Megállapítottam magamban, hogy egy rohadt kapuzárási pánikot sem tudok rendesen végig csinálni.

Nem szoktam az önsajnálat mocsarában fetrengeni, elhatároztam, hogy valóra váltom másik régi álmom, és veszek egy Harleyt. Mindig a chopper-cruiser vonal tetszett, de a hónaljszárítós chopperek nem az én világom. A japán gyártást képviselő Dragstar és a Shadow megvolt korábban, az amerikai vonal jött a képbe itt is. Szerintem kétféle chopperes-cruiseres arc létezik, a krómos vagy a matt fekete. Én az utóbbira szavazok, de volt ilyen és olyan is. Attól tartok, hogy minden motoros cuccom kihíztam, bukótól a nadrágig - tehát tokától-bokáig (a bakancsom is meglett, az még jó). Nem baj, megoldom, eldöntöttem. Fel is hívtam gyorsan Zombit, hogy mit ajánlana, meg elmeséltem, hogy miket néztem ki. Néhány típusról lebeszélt, néha életveszélyes fenyegetésekkel, néha csak annyival: ez buzis. Meg is állapodtunk a Sporinál, nekem is ez volt a célom – úgy éreztem ez való nekem. De aztán az égiek nem akarták, hogy újra nyeregbe szálljak.

Elkezdett erősödni a Forint.

A négyszázas euróból lett 375 környéke – ez már vállalható. Ekkoriban volt, hogy napi két villanyautót vizsgáltam át, így azt láttam, hogy bizarr módon pörög a piac. A Hahu-s parkolóban naponta tűntek el a berakott elektromos autók, de még a drágábbnak számító Teslák is megfogyatkoztak. És az áruk folyamatosan emelkedett. Az újnak szép lassan 15-ről 19 millióra mászott. Volt olyan Model 3 hirdetés, ami 15 millióról indult, pár nap múlva már 17-ért árulták. Két hét után már nem is volt fenn. Itt már végképp úgy éreztem, nincs esélyem. Viszont a külföldi árak nem mocorogtak annyira, mit az itthoniak. Még lehetett 40 000 euró alatt két év körüli Model 3-at kapni, nem is egyet.

Itthon csak picit olcsóbban lehet vásárolni, egy-két éves Hyundai Kona E-t vagy Kia E Nirót. Esetleg új Nissan Leafet – ami nem megbántva a nagyszámú Leafes közösséget, azért más kávéház. Főleg ha az akkumulátort és az autó műszaki tartalmát nézzük. Vagy BMW i3 120 Ah-t, VW iD 3-at szintén egy éves kor körül.

De pár szó arról, hogy miért is a Tesla? Miért ez a 2003-ban a Szilícium völgyben alapított, kis startup cég terméke? Hát hol vannak ők a százéves hagyománnyal rendelkező nagy német gyártóktól? Na pont ezért. A legtöbbször elhangzott kifejezések a magyar fórumokon az innovatív, a szélzaj és az illesztési hézag. Nos, Elon Musk és díszes kompániája újragondolja az autógyártást, ennek megfelelően elképesztő mennyiségű innovációt tettek bele a Teslákba, a fingópárnán át a kamerákkal vezérelt önvezető rendszerig. Szóval a Tesla az az autó, amihez nem kell kulcs, elég a telefonod. Gyárilag egyébként két kártya jár hozzá. Amelyiket, ha összeszinkronizálod a naptáraddal, akkor automatikusan indítja a navigációt ha beülsz. Amiben nincsenek gombok, csak két görgő a kormányon. Ahol szintén csomagtartó van elől, mint a Volkswagen bogaramban volt. Beülsz, rálépsz a fékre és beindul az autó, beáll az ülés, a kormány a Te vezetői profilodra. És mindent másképpen közelítenek meg, mint napjaink autógyártói, és ez jó, nagyon jó!

Balló Marcival már sokat beszélgettünk a folyamatosan csúszó Tesla rendeléséről és a szentélyéről, amit immár fél éve gondoz egyre mélyülő sóhajokkal. Ebből a barátnője csak annyit lát, hogy immáron nem Mercedes hanem Tesla alkatrészeket (mindenféle webshopokból rendelt hasznos kiegészítők) kell a lakásban kerülgetni. Mi ez, ha nem előrelépés? Mondjuk szerintem miatta zárták be pár napra a Sanghaji gyárat. Ha bárkinek logisztikai, teherhajózási kérdése lenne, nyugodtan forduljon hozzá, fejből vágja az összes kínai kikötőt, a fontosabb hajózási útvonalakat.

Szóval felhívtam Marcit, hogy nézzen nekem Teslát. Átküldött pár képet a Messengeren, ráböktem az egyikre; 2020-as gyártás, harmincpárezer kilométer pár apróbb hibával (karcok). Viszont bomba ár, igaz, az egyik képen a műszerfal úgy nézett ki, mintha megrágta volna valami. Majd egy másikon is. Na, akkor ezért ennyi. Gyorsan kiderítettük, hogy a gyári alkatrész 6 kiló, de 120-ból itthon megcsinálják. Ezután csak annyit írtam, hogy mehet. Ekkor Marci átküldött vagy ötven képet, másfél napra le is fagyott a Messenger.

Átvizsgálás, rétegvastagságmérés, próbakör? Semmi.

Néhány enyhén homályos vagy éppen éles fotó, és ennyi. Persze azért az aukciós oldal készít egy állapotfelmérés-féleséget, ami inkább az esztétikára vonatkozik. De az rendkívül aprólékos. Szerintem a küszöb alján lévő kőfelverődés nyomokat egyesével írták fel. Valószínűleg első napja lehetett a srácnak, és nagyon lelkes volt még. Lelkileg a legrosszabbra is felkészültem, minden kapcsolatomat előástam - fényezők, karosszériások, bőr restaurátorok rettegték az autóm átvételének dátumát. Remélem mindenki érzi az ilyen vásárlások kockázatát, és nem követi a példámat.

A kiszemelt példány egy Tesla Model 3 Standard Range+, facelift előtti, 50 kWh nettó akkukapacitással. A licit leütése után tíz nappal begördült a tréler, rajta a Teslával. Az autón volt összesen három karc, abból Marci egyet letörölt kézzel, maradt kettő, meg némi kőfelverődés a küszöb alján, de azt úgysem nézegetem. És a műszerfal, láss csodát, hibátlan. Valószínűleg a szélvédőn lehetett valami kosz, amin megtört a neonok fénye.

A fénytörés miatt vagyok most beljebb kb. egymillióval.

Egyből kértek műszaki vizsga időpontot, mire a villámgyors magyar rendszer ki is köpött egyet majd négy héttel későbbre. Köszönjük az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó összes szervezetnek, döntéshozónak. Érted, i-n-n-o-v-á-c-i-ó-s...

Villámgyorsan elröpült (nem igaz) ez a néhány hét, az összes Tesla tartalmú videót megnéztem a Youtube-n. Volt alkalmam beleülni a kocsiba párszor, sőt, Marci segítségével összehangoltuk az accountomat a telefonnal és az autóval. Így bármikor idegesíthettem a telep dolgozóit random dudálásokkal, fényszóró villogással - otthonról.

Meglett a rendszám is, és mit ad isten, éppen egy átvizsgálást végeztem náluk, amikor begördült az ügyintézőjük a zöld plakettel. Szegény Kona maradt a parkolóban, én pedig vígan gurultam hazafelé az új autóval... egészen 700 métert, amikor éppen az történt, amit nem akarsz átélni a frissen átvett autóddal. Egy főútvonalon haladtam alig negyvenes tempóval, mikor is egy piros Suzuki vágódott elém a mellékútról. Majd azon nyomban satuzott, gondolván, a gyalogátkelő környékén tétován lézengő hölgyet bizony át kell ám engedni. Nyomtam egy satut én is, és sikerült valahogy megállni. A suzukis hölgy a HÉV átjárónál megpróbált még egyszer megölni, de már résen voltam. Így gazdagabb lettem egy törésmentes Teslával, és szegényebb egy jó cikk végi akcióval.