A Subaru kitalálta a családos ralibajnokok minden vágyát
Az otthon csak murva expressznek hívott Impreza kombi után a Subaru nem sokat vacakolt, és 1997-ben új kategóriát teremtett a családos kalandoroknak. Öt évvel később a Forester második generációja már mindent tudott, amit a boxermotoros összkerékhajtásáról híres japán márkától elvárhat az ember. Mi több, volt Prodrive és STi verziója is, a vágy pedig nem lohad.
Kezdjük azzal, hogy egyáltalán mi a Subaru.
A név és a logó a Bika csillagképben található Messier 45 hét csillagjából jön, melyből csak hat látható szabad szemmel. Ezen túl egy hatvan éve létező autómárka, mely régen a Fuji Heavy Industries, ma pedig a repülőgépalkatrészeket és katonai gépeket is gyártó Subaru Corporation része. Közben egy viszonylag apró játékos, ami egyre inkább a Toyota egyik vazallusává válik. A Subaru számára messze az Egyesült Államok piaca a legfontosabb. Ennek kapcsán a leszbikus szálat ismered?
A kilencvenes években a Subaru of America rájött, hogy az alapból összkerékhajtású autóit főként tanárok, az egészségügyben dolgozók, a programozók és a természetjárók vásárolták. Emellett azonosítottak egy ötödik jelentős csoportot is, a leszbikus kutyatulajdonosokat. Részben az ő tudatos megszólításuknak is köszönhető, hogy 2022-ben a Subaru 600 ezer autót adott el az Egyesült Államokban és Kanadában, miközben a világ többi része csak 200 ezret szippantott fel.
Subaru az űrhajónak számító hathengeres SVX, vagy éppen a sport pickupnak szánt Baja is szellemi elődjével, a BRAT-tal együtt. Subaru a klasszikus Outback és Legacy páros, ám leginkább mégis a ralibajnok Impreza testesíti meg a márkát. Az összkerekes legenda a hanggal, amit lehetetlen összetéveszteni bármi mással. Természetesen ebből a technikából rakták össze az első Forestert is.
Nem vicc, hogy a japán piacon az Impreza kombiját Gravel Expressnek, vagyis murvás gyorsjáratnak hívták. Amerikában meg Outback Sportnak, de a lényeg, hogy 1995-re kifejlesztették belőle a Streetega koncepciót, amiből két évre rá az első Forester lett. A Subaru emelt sportkombija ezzel megelőzte a szintén bátor Volvo V70 XC-t is, bár egy pillanatig sem szabad megfeledkezhetnünk a csaknem húsz évvel korábbi AMC Eagle jövőbelátásáról sem.
Már az első generáció is széles tömegeket vonzott, hiszen elment belőle 240 ezer. A Subaru mégis a második körben, 2002 és 2008 között ért igazán közel a tökéleteshez, mielőtt a harmadik generációval feláldozta volna az egész innovációt a kompakt SUV-k oltárán.
A Forester azóta nem több, mint a konkurenciája, hiába csináltak belőle még Wilderness verziót is az amerikaiaknak.
2002-ben nem csupán az új Forestert jelentette be a Subaru, hanem azt is, hogy bezárja az 1953 óta létező, buszokat és vasúti kocsikat gyártó részlegét. Ilyen drámai lépésre előtte csak 1968-ban szánta rá magát a Fuji Heavy Industries, mikor befejezték a méltán híres Rabbit robogók gyártását. Cserébe Belgiumban létrejött a Subaru európai leányvállalata, hogy kezelje az olyan orbitális eladási rátákat, mint 2022-ben a 16 ezer.
A Forester japán sajtóközleménye az új platform magabiztos úttartását és a hajtáslánc jobb teljesítményét, a magasabb biztonsági felszereltséget és új kényelmi funkciókat, valamint a második generáció modernebb formavilágát emelte ki.
Az amerikai a crossover-SUV összhangra fókuszált, eleinte 165 lóerővel 5,600-as fordulaton.
Az SG kódjelű Forester többek közt az alumínium motorháztetőnek köszönhetően 1320-1474 kiló közötti tömeggel, valamint 2.0 és 2.5-literes boxermotorokkal támogatta az erdőszéli jókedvet, turbóval és turbó nélkül is. A 2.5-ös szívó boxer az SOHC EJ253, míg a turbós a DOHC EJ255.
Ennek a Foresternek még kombi formája van, az arányai is stimmelnek, a szélessége pedig csupán 1,735 mm. Az állandó összkerékhajtás alapból 50:50 arányú nyomatékelosztással, középen viszkokuplunggal, 80:20-20:80 arányú módosítási tartományban operál. És akkor a négykerekű túracipő vontatási kapacitásáról még nem is beszéltem.
Ám ne is kerülgessük tovább a forró kását.
A briteknél a versenysportos kapcsolat miatt Prodrive csomag is létezett a Foresterhez. A gyakorlatban átprogramozott vezérlés és új kifugó járt a 2.5-ös XT-hez. Ennek köszönhetően az immár 5,500-as fordulatnál támadó 255 lóerővel 5.5 másodperc alatt volt százon, bár talán beszédesebb, hogy a 160 km/h is megvolt röpke 15.5 másodperc alatt. A Forester Prodrive csúcsnyomatéka eközben 369 Nm-re nőtt, ami murván vagy hóban különösen szórakoztató lehet azóta is.
Ám mi egy Prodrive Performance Pack a japán belpiacos Forester STi-hez képest? Smafu!
Míg az eredetiből nem készült, a második Foresterből már csinált a Subaru, hiszen ez mégis csak a modernebb Impreza platformra épült. Arra, amiből 2000 és 2007 között, meg persze utána is oly sok versenyautó épült a világ minden táján.
261 lóerőhöz már járt a hatsebességes manuális váltó az ötös helyett, hosszabb felső fokozatokkal a 230 km/h-s végsebességhez. Az STi nagyobb kapacitású töltőlevegő hűtőt, szabadabb kipufogórendszert, valamint tízküllős 18-colos alufelniket kapott Bridgestone Potenza gumikkal, elől négy, hátul kétdugattyús Brembo fékekkel.
Bár az erősen limitált STi-ből csak bő 3500 készült, 2006 februárjára azért elkészült az egymilliomodik Forester is, 2020 óta pedig bőven túl van a Subaru a kétmilliomodikon is.
A Foresterek 83 százaléka készült exportra, 2006-ben pedig a kéziváltós modell 5.7-másodperces gyorsulását egyenesen a Porsche Cayenne teljesítményéhez hasonlította a Subaru Nagy-Britannia. Miért is ne? Egy szűk erdei úton ma is megfogná, hiszen egy raliautó felnőtteknek.
