Hogyan nyiss használtautó kereskedést? - 1. rész

Egyes kutatások szerint a produktivitás fenntartása érdekében hétévente érdemes munkahelyet váltani vagy legalább is egy hosszabb szünetet tartani. Ez utóbbit nevezik sabbatical year-nek, vagyis szombatévnek. Az eleinte lelkes és energikus dolgozó ekkorra végleg kiég, motivációját veszíti és pihenésre van szüksége pont, mint a termőföldnek, amit a hetedik évben hagynak regenerálódni. Ez az info sajnos nekem kimaradt, így hárommal is többet húztam le a Kedvencben, de nagyon szerettem. Most viszont saját kereskedést nyitok, ami nem is olyan könnyű, mint ahogy azt Marcika elsőre gondolta.

Az elhatározás tehát megszületett. Példaértékű vállalkozás a cél, hogy megvizsgáljuk, lehet-e simliskedés nélkül, törvényesen üzemeltetni használt autó kereskedést ma, Magyarországon úgy, hogy megérje. Álom? Hát, kiderül.

De mi kell hozzá?

Az autókereskedősdi viszonylag tőkeigényes műfaj, hát még ha telephelyet is akarsz, na meg céget, alkalmazottakat, tisztán csinálni mindent, adózni utána stb. Vagyis kell pénz, hiszen az árucikkek egyesével is elérik a többmillió forintot, ráadásul egy autóval még nem csinálsz nyarat. Sok pénzre van szükséged, ehhez pedig üzlettársat kell találnod, hacsak nem vagy adócsaló, milliárdos, vagy a szüleid nem azok.

A társ pedig nem árt, ha jól kiegészít majd, mert hiába áll össze két autóbuzi haver, ha egyik sem ért a temérdek papírmunkához, a bürokráciához vagy a könyveléshez. Sőt, neki is kell, hogy legyen pénze, különben nem jön ki az osztozkodás. Nekem szerencsém volt, a tökéletes üzlettárs megvan, de mi kell még?

Kell egy üzleti terv.

Valahol legbelül sejtettem, hogy szükség lesz rá, de csak most ástam bele magam igazán. Az üzleti terv bemutatja a vállalkozás céljait, stratégiáját, piaci elemzéseit, valamint pénzügyi előrejelzéseit. Vagyis ez egy igazi terv, ami arra szolgál, hogy legyen mihez tartani magad és mérni a sikert, vagy épp a kudarcot. Ebben van minden a cég bemutatásától és felépítésétől kezdve a marketingre költött pénzeken át a finanszírozási lehetőségekig. Szóval kell egy ilyen, és kész szerencse, ha az üzlettársad látott már ilyet, ahogy az enyém is. Hogyan tovább?

Kell egy telephely.

Ez az egyik legnagyobb szívás. Nem mindegy hol van, nem mindegy mekkora, hogy mennyire van kiépítve, na meg hogy mennyi pénzbe kerül. Az autókhoz ugyanis hely is kell, nem férnek el a vitrinben, vagy a bolt polcán, ráadásul körülöttük is kell hely, különben reklamálnak az érdeklődők. De a placc önmagában nem elég, szükség lesz irodára, WC-re, várakozó helyiségre, ügyfélparkolóra, árnyékra, sőt a gumik és eszközök tárolására még egy extra helyiségre is.

Sőt, az sem mindegy hol van, mert hiába teljesülnek a feltételek, ha nem jár arra senki, vagy hiába van jó helyen, ha az annyira drága, hogy autók helyett a négyzetméterekre megy el a pénzed. Eleinte a Külső Fóti út 26-ban néztünk kedvező áron bérelhető blokkot, hiszen a tulaj ismerősöm, a hely pedig eleve autókereskedésekre szabott, minden igényt kielégítő terület, de végül mégis Óbudát választottuk, mert ott ismerek mindent, és mindenkit.

Kell egy cégnév.

A Kisvakond autókereskedése eleinte jó ötletnek tűnt, amíg Karotta le nem beszélt róla, de hallhatóan a Kopasz sem rajongott az ötletért. Az óbudai trendek manapság a valamilyen “kereskedésem” vonalon mozognak, amit a Kedvenc indított el hajdanán, de ebbe a sorba már nem szívesen álltam volna be. Felmerültek további magyar sőt, angol nyelvű ötletek is, csakhogy a JC-től nyúlt "Speed and Power" túl hosszúnak bizonyult, ráadásul a vásárlók fele meg sem értette volna, vagy nem tudta volna helyesen leírni, nemhogy megjegyezni.

A nálam okosabbak egy könnyen megjegyezhető, kiejthető és leírható nevet javasoltak, így született a Kraft. Aki ismer, tudja, hogy ez remekül jellemez, ráadásul mindenki olyan autót akar, amiben van kraft. A név pipa, de mi kell még?

Kell egy cég.

Amihez pedig ügyvéd, vagyis megint csak pénz. Az ügyvédnek elmondod mit szeretnél, hogy szeretnéd, kivel szeretnéd, ő pedig szól, ha elkészültek a papírok és már mehetsz is aláírni úgy hatvan oldalt. Aztán előveszed a pénzed és fizetsz. A papírokat az ügyvéd adja le a cégbíróságon, de NAV is lecsekkol mindent (nekem úgy tűnt), ezért már az elején meg kell jelölnöd, hogy milyen ÁFA körbe kívánsz tartozni. A használt autó kereskedések jellemzően különbözeti ÁFA-sak, ami egyrészt áldás, másrészt az egyik legkomolyabb szívás is egyben. Ha minden jól megy, kész lesz a cég, és persze lesz adószáma is.

Különbözeti ÁFA a jó autók ellenszere?

A különbözeti adózás egy speciális áfaszabályozási módszer, ami azt jelenti, hogy nem az eladott termék teljes ára után fizetsz 27 százalék adót, hanem a beszerzési és eladási ár különbözete után. Ez a különbözet lesz az adóalap, amit bruttónak vesznek és ebből kell levonni az ÁFA-t, majd elutalni havonta az államkincstárnak a 21,26 százalékot. CSAKHOGY az adóalapot nem csökkenti semmi, ami azért SZÍVÁS, mert hiába javíttatná ki szakszervizben az autó hibáit az eladó, ennek költségét nem tudja levonni az adóalapból. Vagyis ezért is találkozhatsz szakszerűen javított sárvédő helyett kókányolttal (nyilván ezer másik okból is).

ERRŐL SOSEM BESZÉL SENKI

Ha veszel 1,5 millióért egy autót és eladod 1,8-ért, akkor háromszázezer forint az adóalapod. Ezt nem csökkenti, ha az autót javíttatod, fényezteted, gumit veszel rá, semmi. Vagyis lehet a szavatosságon rugózni, de mind hiába, ha már alapjaiban hibás a szabályozás és egyértelműen arra tereli a kereskedőt, hogy ne költsön az autóra. Az is előfordulhat, hogy egy autót drágábban ad el a kereskedő, mint amennyiért beszerezte, de mivel vett rá gumikat és szakszervizben javíttatta a hibáit, a végén bukik rajta, hiszen az adót a vételár és az eladás ás különbsége után kell fizetni. Ilyen szabályok mellett pedig felesleges csodálkozni, ha nem költ az autóra a nepper.

Innen már csak hab a tortán, hogy vállalj szavatosságot, javíttass önköltségen, amivel nincs is gond, csakhogy ezek utólag sem csökkentik az adóalapot. Egyre világosabb számomra, hogy úgy van kitalálva a rendszer, hogy az állam mindenképp nyerjen még akkor is, ha a munkát végző veszít az üzleten. Mindegy, akkor csináljuk így, senki sem kötelezett, hogy ezt az utat válasszam. 

Visszatérve a cégre.

Ha megvan az üzlettárs, a terv, a telephely, a cégnév, a cég, akkor már csak számlázó programot és mérlegképes könyvelőt kell választani, bejelenteni a KSH-nál a céget, a helyi önkormányzatnál pedig a működést, leadni mindenhol a telephely címét, illetékmentességet igényelni és belépni a cégkapura, amiben bármit megtalálni olyan, mint minden alkalommal kirakni egy Rubik kockát nulláról.

Ha ez megvan, akkor már csak bankszámlát kell nyitnod, amihez előre be kell lőnöd, hogy mekkora forgalmad lesz, mert aszerint érdemes csomagot választani. Ezután 3 millió forint saját tőkét kell utalnod a céges számlára, cégbíróságon pedig ellenőrizni, hogy ezt látják-e. Utána lízingcéggel kell szerződnöd, majd biztosítási alkusszal, hogy tudj eladni lízingre, vagy biztosítást kötni a vevőknek. Ha ez is megvan, már csak telepbiztosítás kell kötni, amit fizetsz majd éveken át, cserébe ha baj van, arra a kárra majd pont tuti nem jelent fedezetet. Aztán nincs más hátra, mint a P rendszám, hogy tudd mozgatni a paripákat, de ez a legkevesebb, úgy háromszázból megvan. 

Ezeknek egy részével megvagyunk (elvileg), most pedig jön a többi. Tereprendezésre van szükség, vagyis ásni kell, gépet bérelni, csatornázni, irodát építeni, kaput betonozni és hegeszteni, gyomirtózni, kerítést áthelyezni, festeni és cserélni, na meg közben arculatot és weboldalt tervezni. De két eladó autónk és első kolléganőnk legalább már van, ha berendezés az irodához még nincs is. 

A sorozat folytatódik, a célom megmutatni, hogy mi kell egy autókereskedéshez, ha te is ezen kattogsz, csak fogalmad sincs, hogy merre indulj. Ja: pénz. 

(Mindeközben készülünk a 2025-ös Bamako - Gambia Special-re, kövesd!)