Szerkesztőségünk tagjait ritkán találod meg egy helyen vagy egy országban, mert sokszor különböző földrészeken dolgozunk azért, hogy izgalmasabbnál izgalmasabb anyagokat hozzunk el nektek.
Rengeteg szempontból mozgalmas a Totalcar és úgy összességében az autós média élete. A hírcsapat könyörtelen és véget nem érő munkája mellett a tesztautózás, magyarországi rendezvények, bemutatók teszik ki a szerkesztőség egy részének munkáját. Többen pedig nem csak Magyarországon dolgozunk, az autók bemutatóival kapcsolatban eljutunk a Föld különböző pontjaira, változatos helyeken próbálhatjuk ki az újdonságokat és közben, ha szerencsénk van, megismerhetjük a helyi adottságokat és érdekességeket is.
Idén is rengeteg új helyre jutottunk el, ahonnan mindenki mást és mást vett ki magának az utazásokból. Hogy pontosan miket? Mondják el ők!
A Stasi egykori tesztpályája
Balogh Bence – Még a születésnapomon is utaztam idén, Vihari Balázs, a Renault akkori PR-osa meglepetés bulit is szervezett nekem, kedvencemnek mégis egy hétköznapi helyszínre szervezett utat, a Subaru Forester berlini nemzetközi bemutatóját választottam. Időnként jólesik viszonylag közeli célországba utazni, ami kevésbé korán kelést és sokkal rövidebb repülőutat jelent. Ilyenkor a hivatalos program mellett a semminél több lehetőség van egy kis városnézésre, most mégsem a berlini nevezetességek, hanem a Stasi egykori tesztpályája adta a program varázsát.
Az NDK története már régóta foglalkoztat, számomra ajándék volt bejutni egy olyan helyre, ahol annak idején csak az Állambiztonsági Minisztérium munkatársai tartózkodhattak, és a különböző közlekedési helyzetekre készülhettek fel. A hely a rendszerváltás óta vélhetően nem sokat változott, élmény volt a tempós autózás a különböző útburkolatokat szimuláló utcarészletben, a körpályán vagy éppen az erdőben kiépített, nem is olyan könnyű terepen. Jó lett volna itt végigmenni valamilyen KGST terepjáróval, de már az IFA tűzoltó (a szlengben csak tűzifa) látványa is időutazás volt.
A mallorcai szállító
Gulácsi Bence – Idén két sajtóútról is csodás élményekkel tértem haza, de teljesen más okból. A Volkswagen ID. GTX felhozatalának nemzetközi premierjét Mallorcán tartották februárban, és bár a program finoman szólva sem a tervek szerint alakult, végül pont így lett emlékezetes. Érkezésünk előtt nem sokkal a Volkswagen szinte teljes gárdája lebetegedett, az utánpótlás pedig még nem ért a helyszínre Németországból. A szakmai tartalom nagy része így elmaradt, ami egyrészről sajnálatos, másrészről viszont így rengeteg időm maradt felfedezni Mallorca gyönyörű utcáit, magamba szívni a helyi hangulatot és megnézni a naplementét a tengerparton.
Ha ez még nem lenne elég, jópofa pillanatok sora is színesítette az utat. Nem akartam elhinni, hogy a helyi kiskamaszok nevetgélve lubickolnak a 10-14 fokos tengerben, de jót mosolyogtam a sofőrünkön is, aki a sajtóesemény helyszíne és a szálloda között fuvarozott minket. A körülbelül 30 éves helyi hölgy A Szállítót meghazudtoló magabiztossággal cikázott az autók között, versenytempóban vette be a körforgalmakat, a sebességhatárokat pedig afféle ajánlásnak tekintette csupán. Ehhez képest a Kia zsolnai gyárában tett látogatásom sokkal inkább szakmailag volt érdekes. Ekkor jártam életemben először működő autógyárban, és bár előtte is tisztában voltam vele, hogyan készül egy modern autó, élőben végigkövetni a szinte teljes folyamatot maradandó élmény volt.
Ez nagyrészt az idegenvezetőnknek köszönhető, aki vérbeli profiként végezte a dolgát: minden folyamatnál érdekes információk hadával szolgált nekünk, miközben egy pillanatra sem volt zavaros vagy unalmas amiről beszélt. Mindemellett maga a gyár is meglepően kellemes közegnek bizonyult, így a nap végére egyáltalán nem tűnt már fenyegetőnek a szervezők korábbi vicce: ha valaki lemarad a csoporttól, ne aggódjon, találnak neki feladatot a gyárban.
Mentatea és mulatós az Atlasz-hegységben
Hamvas Tamás – Izlandtól Szingapúrig össze sem tudom számolni, mennyi országban jártam az elmúlt egy évben. Kínában is töltöttem egy hetet, a környező országok különböző hoteleiben pedig megszámlálhatatlan mennyiségű éjszakához volt szerencsém. A totalcaros karrierem alatt mégis az egyetlen, de egyben az év egyik legnagyobb utazásának számító Toyota Land Cruiser útról emlékeznék meg itt most nektek.
Ennek kapcsán jutottam el életemben először Afrikába, pontosabban az Atlasz-hegység szívébe, Fezbe, ahonnan az autókkal túráztunk 2200 méteres magasságig. A sokkoló szegénységben élő berberek között autóztunk, változatos haszonállat nyájakat kerülgettünk, de a kötelező program csak egy része volt az útnak. Bejártuk Fez óvárosi részét, a sikátoros piacon ebédeltünk, literszámra nyomtuk le a láva forróságú mentateát, és a hentespult előtt várakozó macskákat fotózgattunk.
Majd bérautókkal vettük az irányt Tanger felé, ami röpke 6,5-7 óránkba telt egy Lodgyban, amiben Imelda és Sallós-Kovács Peti gyűjteményéből származó változatos magyar mulatós zenéit próbáltuk befogadni Csepreghy Danival. Hogy ez volt-e utazásunk legmélyebb, vagy legmagasabb pontja, még nem tudtam eldönteni, minden esetre emlékezetes maradt.
És még egyszer Land Cruiser, Skócia
Horváth Máté - Egyikük legalább öt méter magas, görbe hátú, északi fickó volt, beesett arcában mocsaras sápadtkék szemekkel, másikuk emez alakzati ellentéte, alacsony és gömb jellegű, arca kicsit zsíroskás, szakállas, amolyan színpadon üvöltözésre termett skandináv ember. Ha nincs ez a két finn, meg ugye Zsombor, a Toyota hazai PR-osa, valószínűleg nem a Land Cruiser ősbemutatóját választom ide.
Gagarin-perspektívából nézve balra indultunk Aberdeenből, a tesztutat a Cairngorms Nemzeti Park belsejében rendezték, a nyugati parti, füstös ízről híres lepárlókkal ellentétben itt lágy whiskyk készülnek. A Royal Lochnagar főzdéjében egy olyan srác vezetett körbe minket, aki éjszakánként az éppen üres hordókban alszik, mármint a teli szájas, letörhetetlen vigyorgás és a 85 decibelnyi szenvedélyes performansz csak a töményszesszel átitatott dongákkal való közvetlen bőrkontaktusból eredhet. Láthatóan a helyén volt, az életében és a világban is, imádtuk. A whiskyt is, mind az ötször 3 centet, az ajándék kóstolópohárral azóta a 10 hónapos lyányomat tanítjuk inni. Vizet.
A finnek is ittak. Este a kandallós, mélybarnára bútorozott, tartánpadlós vendéglőben (ld. a képen) éjfél körül tartottunk ott, hogy 50 pluszos felnőtt férfiak sírtak. Bámulatosan könnyű volt eljutni odáig, hogy négy teljesen idegen ember 10 óra offroad zötyögés, németeket háborús bűnösöző viccek és egymás könnyed basztatása után személyes tragédiákat és nyomorokat osszon meg. A Land Cruiser persze zseniális, Skócia meg maga a geológiai melankólia, így volt teljes a csomag, visszamennék.
Túra a Nürburgringre
Jakusovszky Kristóf - Több izgalmas sajtóút is belefért ebbe az évbe: nagyon adta az 1-es BMW és az X3 bemutatója Münchenben, hatalmas királyság volt a MotoGP és hangulatos túra volt a Peugeot E-3008 menetpróbája a francia Riviérán. Ugyanakkor egyik se überelte azt az utat, ami a Nürburgringre vezetett.
Toyotákkal haladtunk el Németországba lábon, ahol először megtekintettük a Gazoo Racing fejlesztőközpontját Kölnben, aztán pedig jött a főfogás, vagyis a Nordschleife. Azért volt ez az egész különösen meghatározó, mivel sose voltam még előtte a legendás versenypálya közelében. Hab a tortán, hogy mehettünk is néhány kört.
A Nürburgring hangulata utánozhatatlan, szinte vágni lehetett a súlyos autóbuzériát. Az út egyértelmű csúcsa az volt, amikor felgurultam a pályára, hogy a brutális 911 GT3 RS-ek, BMW M4-ek és Nissan GT-R-ek elől menekülve megtegyek egy kört a pályán, életemben először. Részletkérdés, hogy egy hibrid Corolla kombit terelgettem, az élmény így is zseniális volt.
Lanzarote vulkánjai közt
Pásztor Csaba – Számomra egyértelmű győztes a Lexus NX Overtrail sajtóútja, amely az autót leszámítva minden szempontból emlékezetes marad. Lanzarote (Kanári-szigetek) vulkanikus tájai nem evilágiak, de közben minden szeglete mesés és a maga módján változatos. Legyen szó tengerpartjairól, kis városairól, hegyeiről vagy vulkánjairól. Mivel egy teljes napot szenteltek a tesztvezetésre, így a szigetet nyugis tempóban tudtam bejárni egy "saját" autóval, kedvenc zenéimet hallgatva a 20 fokos, napsütéses időben - számomra így néz ki egy tökéletes utazás és itt megélhettem.
Hihetetlen volt látni fekete "homokot", olyan utakon járni, ahol hatalmas vulkanikus kőzetek vesznek körbe, majd 20 perc múlva jó pár száz méter magasról nézek a Mad Max filmeket felidéző sivatagos semmire, miközben óriási porfelhőt hagyok magam mögött. Nagyjából 400 kilométert utaztam a szigeten és rengeteg dolgot láttam, de mégis azt érzem, hogy nem eleget. Ehhez jött adalékként, hogy remek társasággal voltam, nem csak kényelmes, de gyönyörű hotelekben szálltunk meg és a helyi ételeket is megkóstoltuk, amik finomak is voltak. Mindez időzítésben tökéletes volt, hiszen a szülinapomon történt, amit meg is ünnepeltünk. Egy biztos: Lanzarotéra még egyszer visszamegyek és bátran ajánlom mindenkinek.
Szökés Párizsban
Sturcz Bertalan – A külföldi sajtóeseményeken általában feszes a menetrend, de ha látok egy-két szabad órát akkor lelépek. Felcsapom telefonon a Google térképet és megnézem, hogy melyik látványosságok férnek bele mielőtt elkezd keresni az adott márka képviselete. Ezt sok helyen eljátszottam már, sőt, Párizsban az alvás rovására is elmentem az Eiffel toronyhoz. Mindenhol ezt játszom, mint egy szökős kutya úgy mászok át a kerítésen és fedezem fel felelőtlenül a környéket, éppen ezért ha választok egy kedvenc utat, azt talán a leginkább az határozza meg, hogy mennyi időm volt meglógni.
Innen nézve Prága nyerte az idei évet, ahol kétszer is voltam a Porsche jóvoltából. Tudom, izgalmasan hangzik a Porsche sajtóesemény, de mind a két alkalommal kiállított szobrokat nézegettünk, nem csapott szét az izgalom. Prága azonban nekem örök kedvencem, a hangulat, az épületek, az utcák, az üzletek és az emberek számomra sokadjára sem váltak unalmassá, mindegy hogy nap- vagy holdfényben jártam a várost. A második alkalommal ráadásul egy hajón tartották a bemutatót, ami a Moldva folyón úszott fel az esemény közben, így friss, helyben elkészített ételeken csámcsogva eddig sosem ismert szögből láttam a várost. Maradandó élmény, szerintem mindig eszembe jut innentől ha eljutok Prágába, ezért hálás vagyok a Porschénak.
Evezés Mallorcán
Szentkuti Ákos – Idén elvesztettem a Lamborghini-szüzességem , jártam Afrikában , és megszálltam abban a csehországi hotelben , ahol a James Bond: Casino Royale kaszinós jelenetei forogtak, de idei legjobb sajtóutam mégis tesztautós csalódásomhoz, a Toyota Yaris Cross faceliftjéhez kötődik. Mallorca szigete jóval mélyebb történelmi örökségű, mint a buliközpont Ibiza, én változatosabbnak láttam partszakaszait és domborzatát is, egy hosszabb nyaraláshoz egyértelműen inkább ezt választanám, az út csúcsa pedig egyértelműen a Toyota PR-osához, Zsomborhoz kötődik, aki nyomozói alapossággal kutatja fel a holtidőbe iktatható extra programokat.
Itt például egy olyan kajakos túrára beszélt rá minket, ami némi evezéssel, sziklamászással és fürdéssel szakított ki minket a mindennapokból, egész életre szóló élmény marad. Hab a tortán, hogy különösen jó csapat verődött össze, akikkel egy pohár spanyol vörösbor mellett nem csak motorokról, futóművekről és autópiacról, hanem az élet nagy dolgairól is lehet beszélgetni, mert bár külső szemmel egymást maró, véresszájú konkurenseinek tűnhetnénk, valójában mindannyian tudjuk, hogy ugyanazt a kukacos földet lapátoljuk az apró magyar piacon, mindannyian elhivatottak vagyunk a hobbinkkal ötvözött szakmánk iránt: itt médiatermékeken átívelő barátságok köttetnek, ami minden céges érdeknél fontosabb.
