Néhány nap múlva, Los Angelesben mutatkozik be a Nissan
hobbiterepjárójának utódja. A második generációs Murano teljesen új
karosszériával és belső térrel, de csaknem változatlan műszaki
tartalommal igyekszik elődje nyomdokaiba lépni.
Galéria - kattintson a képre
Az autó karosszériájának alapformájában nincs semmi különleges. A
lágy vonalvezetésű, magas karosszéria eleve kevesebb jellegzetes vonást
visel, mint a jelenleg kapható Muranóé – például hiányzik a vállas
övvonal –, amit az orr és a farrész érdekesnek szánt kialakításával
igyekeztek kompenzálni. A nagy ovális hátsó ablak és a háromszögletű
hátsó lámpák tényleg jól is mutatnak, bár manapság sok ilyet látni, az
orr kialakítása viszont inkább fura, mint szép. Az apró fényszórók a
széles hűtőrács alá kerültek, valahogy idegenszerű arcot kölcsönözve a
Nissan szabadidő-autójának. Félő, hogy a formatervezők nagy
igyekezetükben túlzásba estek. Amit érdekesnek szántak, azt sok vásárló
taszítónak találhatja, és a Murano könnyen bekerülhet ugyanabba a
skatulyába, mint a Pontiac Aztek és a Ssangyong Actyon, a világ
legrondább autói közé.
Galéria - kattintson a képre
A lemezek alatt ugyanaz a hajtáslánc bújik meg, mint a korábbi
Muranóban. A motor a jól ismert VQ35-ös keresztben álló változata, bár
ezúttal 235 helyett 265 lóerős a 3,5 literes V6-os. Ehhez is
fokozatmentes automata váltó és első- vagy négykerék-hajtás
csatlakozik, ami azonban inkább csak havas, vagy laza burkolatú úton
jön jól. Terepjárásra a kis hasmagasság és a zárható differenciálművek
hiánya miatt kevéssé alkalmas. Az új Muranóba természetesen bekerült jó
néhány, a manapság divatos kiegészítő, így a gombnyomásos
indítórendszer, az iPod-csatlakoztatási lehetőség, de 9,3 GB kapacitású
belső adattároló és Bose audiorendszer is rendelhető hozzá.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a Nissan a következő Muranót is
elhozza-e Európába, vagy inkább az Infiniti EX és FX típusaival
igyekszik kiváltani a típust.
További cikkeink
