Helyi kibocsátás híján az elektromos autók az egészségesebb közlekedési megoldások közé tartoznak, azonban egyre több tanulmány vizsgálja az indirekt egészségügyi hatásaikat. Egy friss kutatás a gyorstöltők környezetében lévő levegőminőséget vizsgálta.
A UCLA kutatói Los Angelesben 50 DC gyorstöltő állomásnál mérték a levegőben szálló, veszélyes PM2,5, azaz finom szállópor szennyezését, amelynek koncentrációja a töltők környezetében 7,3–39,0 μg/m³ között mozgott, és a vizsgált állomások felénél magasabb érték jött ki, mint a WHO által megadott határérték. Az érték az ugyanezen városi környezetben, de töltőktől távol mért 3,6–12,4 μg/m³ értékekhez képest is magasabb.
A probléma valószínű forrásai a nagyteljesítményű töltőket hűtő ventilátorok, amik újra és újra felkeverik a leülepedő 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részecskéket. A kutatók hangsúlyozták: bár a jelenség kis területre korlátozódik és viszonylag könnyen elkerülhető, az egészségre gyakorolt hatása miatt megoldásra szorul. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb töltőhálózatánál, a ChargePointnál például adott egy minimum magasság, aminél alacsonyabban nem szívhat be és nem fújhat ki levegőt a hűtőrendszer, de szűrőket is terveznek beépíteni.
Tovább javítja a túlélési esélyeket, ha a töltés idejére az ember az autóban marad: sok villanyautóban (Tesla, Mercedes, Volvo, BYD) HEPA szűrőkön át jut levegő az utastérbe, ami a 2,5 mikronnál jóval kisebb részecskéket is képes kiszűrni. A Mercedes EQS-ben található, 600 gramm aktív szénnel töltött filter például a részecskék 99,65 százalékát, míg a Tesla Model S-é pedig az allergének, baktériumok és szmog 99,97 százalékát szűri ki.
A benzinkutak környékén sem jobb a helyzet: egy 12 hónapon át tartó európai vizsgálat keretében diffúziós és aktív mintavételezéssel megállapították, hogy a benzinkút közvetlen környezetében az átlagos benzolkoncentráció 3,8 µg/m³ körüli, míg a kontrollhelyszínen kevesebb mint 1,0 µg/m³ volt.
További cikkeink
