A ma tegnap még holnap volt
A közeljövőben az ember-gép felületek jelentős fejlődésnek néznek elébe
Mint hétköznapjainkban általában, a modern autókban is egyre több a kütyü. Nekünk felhasználóknak azonban nemcsak használni, de ki is kell szolgálni ezeket. Minél bonyolultabb az eszközök használata, annál jobban elterelik a felhasználó figyelmét a forgalomról, ezért új, hatékonyabb felhasználói kezelőfelületekre van szükség.
Elfogadhatatlan például, ha egy klímaberendezés hőmérséklet beállításához öt alprogramra és három különböző kapcsolóra van szükség. Ugyanígy értelmetlen, ha egy autóban a rosszul kialakított kezelőgombok miatt minden alkalommal, amikor új adót keresünk a rádión, bekapcsol az ülésfűtés. Pontosan az ilyen nem szándékolt interakciók és ehhez hasonló figyelmetlenségek okozzák a jelenkori autózásban a legtöbb balesetet.
Sok modern információs és szórakoztató rendszer annyi ingert közvetít, hogy a sofőrök egyszerűen túlterhelődnek, és kevésbé képesek a vezetésre figyelni. Mindeközben sokkal több érzék és érzékelés létezik, amit az emberek és gépek interakciójával (ezt hívják rövidítve HMI-nek) foglalkozó gyártók információk továbbadására használhatnak.
A tapintást például eddig figyelmen kívül hagyták a HMI gyártók. Pedig nemcsak a kéz ad lehetőséget a tapintási információk érzékelésére, hanem a csukló és az alsókar is tökéletesen alkalmas erre egy autóban, ráadásul a tér hangsúlyosabb kialakítása további lehetőséget kínál. A modern ember-gép interfész megoldásoknak ezen kívül a non-verbális adatbevitelre – mimika, pillantás, gesztusok – is reagálniuk kellene.
A pszeudo-holografikus kijelzők alapötlete például abból indul ki, hogy a vezető és a kormány közötti tér információ közvetítésére alkalmas, így a holografikus 3D kijelzőkkel figyelmeztetéseket, információkat lehet közvetíteni például a sebességről, a követési távolságról. Intelligens algoritmusok automatikusan döntik el, mely információ mennyire fontos, és ennek alapján határozzák meg a térben pontos helyzetét: a kormány és vezető közötti teret mozgásérzékelők ellenőrzik, így a vezető akár úgy is tud telefonhívást fogadni, hogy a villogó háromdimenziós telefonikont egyszerűen maga felé húzza. Azt is megteheti, hogy a zenét egy kézmozdulattal az autó másik oldalára tolja, hogy saját oldalán zavartalanul telefonálhasson.
Hasonló szériagyártás előtt álló újítás az átlátszó eszközhordozó: a Land Roverek átlátszó motorházához hasonlóan már ténylegesen létezik egy technológia, amelyik hegymenetben a jármű eleje alatti terep látóterére korlátozódik. Az átlátszó műszerfal ezzel szemben éppen a jármű előtti holt teret iktatja ki, és így segít olyan baleseteket megakadályozni, mint amilyen például a kisállatok gázolása. Több, az autó elejére, sorban egymás mellé helyezett kamera meg tudja mutatni a holt teret, erre a képre reagál a vezető, aki pedig a térhatású kameratechnikának köszönhetően még a mélységet is képes érzékelni.
Bizonyára lesznek kritikusai, mint minden valóban új és innovatív technológiának, akik azt kérdezik majd, hogy valóban szükség van-e ezekre az újításokra. Ahogy azonban az infotainment rendszerek rotációs-nyomógombos vezérlése megmutatta, a jól végiggondolt újítások mindig érvényesülnek. Az említett vezérléseket először csak a BMW 7-es autókba építették be, azóta szinte minden prémium infotainment rendszerbe beépítették. Középtávon valamennyi fent említett megoldással ez történik majd. A haladás nem állítható meg, és a jövő közelebb van, mint gondoljuk.
