A következő dimenzió
Lóerők, literek, másodpercek… tényleg csak ettől függ, hogyan érezzük magunkat egy autóban? Szerencsére a Toyota szerint nem.
Talán furán hangzik, de az autózás nem akkor kezdődik, amikor becsatoljuk az övet és beindítjuk a motort, hanem már jóval korábban: amikor odasétálunk a kocsihoz, és rápillantunk. Néhány röpke másodperc az egész, mégis elég ahhoz, hogy az első kellemes adrenalinlöket útnak induljon. Nem is csoda, ha minden autógyár ezerrel dolgozik azon, hogy a látvány már az autókereskedésben torkon ragadjon minket, ami aztán néha sikerül, néha meg nem – de a Toyotának most nagyon bejött a dolog az Auris új dizájnjával. Mondjuk az autó már eleve jól nézett ki, ezért kicsit úgy tűnhet, mintha a japánok tizenkilencre kértek volna lapot, de be kell látnunk, hogy most tényleg nagyon bejött nekik a dolog.
Persze itt nem szerencsejátékról van szó, hanem nagyon is tudatos húzásokról. Az első és hátsó túlnyúlások meghosszabbítása például kifejezetten jó ötlet volt, mert ettől még nyúlánkabb és kecsesebb lett az Auris. A nizzai formatervezők az orr-rész átgyúrását is gyönyörűen oldották meg: az alsó légbeömlőt szélesebbre húzták, amitől sokkal markánsabb lett az autó kiállása, a krómdíszítést pedig olyan jó ízléssel adagolták, mint egy Michelin-csillagos séf a cayenne-borsot. A króm amúgy tényleg olyasmi az autódizájnban, mint a fűszer a konyhában: ha csak egy kicsit is kevesebb van belőle a kelleténél, már nem érvényesül, de elég csak egy apró túlzás, és máris túl harsány lesz az egész.
Hát az Auris nem lett harsány, hanem nagyon is harmonikus, és ez a hátsó rész új kialakításra is igaz: a krómozás diszkréten elegáns, és a mélyebbre húzott, izmosabb lökhárítók hátulról nézve is határozottan szélesebbnek láttatják az autót. És ha már a formatervezők lendületben voltak, gyorsan terveztek még néhány merész, mart felületű könnyűfém felnit is, amivel sikerült feltenniük a koronát a megújult dizájnra.
Amúgy ha már a felületekről beszélünk, ne feledkezzünk meg a Toyota egyik különleges részlegéről, ami semmi mással nem foglalkozik, mint az érzékelhető minőséggel. Az Auris megújult utasterének minden szögletében megtaláljuk a kezük nyomát: ők faragták egységes egésszé az ajtóburkolat, a műszerfal és a középkonzol formáit, ők hangolták össze a belső tér színárnyalatait, ők formálták meg a nagy, letisztult felületeket, és még az olyan apróságokra is odafigyeltek, mint a műszerek egységes betűtípusa. Ahogy a részleg főmérnöke mondta: a fémhatású dekoráció az Aurisban mostantól valódi króm, és ha egy felület keménynek látszik, akkor keménynek is kell lennie, ha pedig puhának tűnik, akkor az tényleg legyen puha tapintású.
Az Auris vezetése is pontosan ettől, vagyis a valódi értékektől válik igazi élménnyé. És most nem is csak a dinamikus motorokról, a nagyon igényes futóműről vagy a precíz kormányzásról van szó, hanem a Toyota új autóépítési koncepciójáról, ami jóval mélyebbre helyezi a tömegközéppontot, és ezzel együtt a vezetőt is. Ettől válik élménnyé minden kanyar, ez tölt el minket magabiztos nyugalommal vezetés közben, és ez az, amitől úgy érezzük, hogy az Auris menet közben is valóra váltja mindazt, amit első ránézésre ígért nekünk. Akkor, amikor rápillantottunk, és útjára indult az a bizonyos adrenalinlöket.