Kézen fogva érkezik az 5G és az önvezető autó, mi pedig tárt karokkal várjuk őket
Noha hivatalosan csak 2020-ra készül el végleges formájában, a ZalaZone -on már most is kuriózumszámba menő dolgok történnek. Ilyen, amikor például kereskedelmi forgalomban is kapható járgányok róják csaknem teljesen önvezető üzemmódban a zalaegerszegi tesztpálya köreit – természetesen némi átalakítás után. Az APZ, a BME, az Ericsson Magyarország, az iMAR Navigation a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország bemutatója egyszerre zajlott a valós és a virtuális térben.
Az önvezető autókról jellemzően az elektromos meghajtás ugrik be. Pedig legalább ennyire fontos, ha nem lényegesebb a megfelelő sávszélességet és magas megbízhatóságot nyújtó stabil adatkapcsolat, hogy a járgány rövid időre se „vesszen el” az éterben. Ezt a fokozatot a rádiós technológiákban az 5G hozta el, amelynek már kellőképpen alacsony ehhez az átviteli késleltetése. De ne szaladjunk ennyire előre!
Magas fokozaton
Az autóipari mérnököket tömörítő világszervezet, a Society of Automotive Engineers (SAE) meghatározása alapján az önvezető képességek csúcsa az úgynevezett 5-ös szint: az ezt elérő autonóm jármű nem igényel emberi figyelmet, teljesen hiányzik belőle az emberi irányítás. Ehhez képest a 4-es szinten sincs szükség folyamatos emberi interakcióra, ám ezeknél még a kézi irányítás megmarad azokra az esetekre, ha rendszerhiba következik be vagy a forgalmi helyzet igényli a beavatkozást. Az 5-ösön azonban tényleg a gép az úr – és ezt általában gond nélkül abszolválják is.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) által üzemeltetett zalaegerszegi tesztpályán két, kereskedelmi forgalomban is elérhető, középkategóriás jármű közlekedett SAE 4-es és 5-ös üzemmódban. A forgalmat szimuláló jármű (TSV, Traffic Simulation Vehicle) egy KIA Niro volt, a tesztautó (VUT, Vehicle Under Test) pedig egy VW Golf. Természetesen olyan extrákkal felszerelve, amelyeket nem kapunk meg az autókereskedőknél: a navigációs megoldásokban élenjáró iMAR Navigation GmbH INS/GNSS rendszerével, amely több, globális műholdas navigációs rendszer adatait kombinálja egy mozgás és gyorsulás érzékelőkkel felvértezett megoldással.
Önvezet, ön nem vezet
Ezekben az önvezetési funkció ki- és bekapcsolható, így a kocsik „saját lábukon” érkeztek meg a teszt helyszínére. Itt már az ultraprecíz pozícionálási és irányítási technológia vette át felettük a hatalmat: ennek köszönhetően az önműködő vezérlés folyamatosan, valós időben rendelkezik a járművek cm-es pontosságú pozíciójával, hogy ennek birtokában hozzon döntéseket. Elég gyorsan, hiszen másodpercenként mintegy 500-szor frissül a kocsi pozíciója. Ezt egy HD-térképre helyezve – egyúttal eltárolva későbbi feldolgozásra – valós időben, 1,5 ms-on belüli késleltetéssel centire pontosan tudható, melyik pillanatban pontosan hol tartózkodik az autó. Na, ehhez kell az alacsony késleltetés, a gyors válaszidő: ez az 5G szabvány szerint akár 1 ms-ra is csökkenhet, így 5G-s lefedettség mellett reprodukálhatók ezek a körülmények.
A második önvezetési teszten a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által fejlesztett autonóm járművel mutattak be két demót. Az első az úgynevezett parkolóinas (Valet Parking) funkció volt: a jármű telefonhívásra automatikusan kiparkol és odamegy a hívóhoz, miközben előbb egy virtuális, majd egy kontrollált bábu-gyalogos keresztezi az útját. Az autó ezekre úgy reagált, ahogy egy jó házból való inashoz illik: udvariasan megállt előttük, és csak azután folytatta az útját, hogy áthaladtak előtte.
Forgalomzavarok
A másik kipróbált funkció a forgalmi dugókban jöhet jól: a Traffic Jam Pilot alatt az autó a kameráival érzékelt sávokat követi, önvezető módban történő kormányzással, a sebességét az előtte haladó járműhöz igazítva. A bemutató közben először egy virtuális járművet, majd utána egy valós autót követett a tesztkocsi, amely mindkét funkció bemutatásakor teljesen önvezető módban közlekedett. Bár a járművekben biztonsági sofőrök ültek, a megfigyelő drónokra és a járművekre szerelt, valamint a kocsik belsejében elhelyezett kamerák révén látható volt, hogy egyszer sem avatkoztak be a manőverek során.
A valós és virtuális térben – 5G kapcsolat révén – egyszerre zajló demók igazolták, hogy a járművek mindkettőben egyaránt képesek helyesen reagálni az eléjük kerülő akadályokra és forgalmi helyzetekre. Ezzel a megoldással az önvezető rendszerek fejlesztése, tesztelése gyorsabb, költséghatékonyabb és biztonságosabb lehet, hiszen valós környezetben csak akkor tesztelik őket, ha az egyes funkciók, rendszerek már megfelelően működnek a szimulációban.
