Október 25-én lépett életbe az új szabályozás, amelyben
a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium önálló küszöbértéket
vezetett be szálló porra, a légszennyezésért egyik leginkább
felelős anyagra. Ez alapján hozta meg december 10-én új rendeletét
a főváros. A kén-dioxid és a szállópor koncentrációját
most már külön kell mérni, korábban ezt a kettőt együtt mérték, de
mióta visszaszorult a szénnel való fűtés, a kén-dioxid
koncentráció nem ér el magas értéket.
Mindez kozmetikázta a szálló por koncentrációjának adatát is,
és mivel a szálló porra önálló küszöbértékek nem léteztek, nem
lehetett szmogriadót elrendelni. Természetesen nemcsak a szálló
por mértéke alapján rendelhető el a szmogriadó, ez új elem (a
kén-dioxid, szén-monoxid, ózon, nitrogén-dioxid mellett), méghozzá
olyan, ami néha át is szokta lépni a határt.
Hatályba lépés
Az új rendelet 2008. december 11-től alkalmazandó, a belvárosi
közlekedés megtiltására vonatkozó rendelkezés pedig 2009. október 20-án
lép hatályba, addig kell felkészülni a változásokra, akik
közlekedni akarnak és akik majd a korlátozó intézkedések
betartását ellenőrizni fogják. A rendelet hatálya Budapest Főváros
közigazgatási területén, azokra a természetes és jogi személyekre,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki,
akik (amelyek) tevékenysége, létesítménye terméke levegőterhelést okoz
vagy okozhat.
Két fokozat lesz
A szmogriadó kisebb, tájékoztatási fokozatában nincs kötelező
forgalomkorlátozás, és a legjelentősebb ipari légszennyezőket sem
kötelezik korlátozásra. Viszont a főpolgármesternek tájékoztatnia
kell a lakosságot a légszennyezettségről, illetve
önkorlátozásra kérheti az autósokat és az ipari üzemeket, valamint
elrendelheti az avar és a kerti hulladék égetésének tilalmát.
Riasztási fokozatot kell elrendelni, ha két egymást követő napon
a szálló por koncentrációja napi átlagban meghaladja az igen
szigorú 10 mikrogramm/m3 értéket, és az Országos Meteorológiai
Szolgálat tájékoztatása szerint a harmadik napon sem várható
javulás.
A levegő minősége a tájékoztatási fokozatban veszélyt jelent
a lakosság különösen érzékeny (gyermek, időskorú, beteg)
csoportjaira, a riasztási fokozatban pedig a teljes
lakosságra. Tehát a szmogriadóterv rendelet nemcsak
a közlekedés korlátozásáról szól, hanem az összes levegőszennyező
tevékenység korlátozásáról, amiből én most kiemeltem a közlekedési
korlátozásokat.
Milyen korlátozásra kell számítani a közlekedésben?
Tájékoztatási fokozat
A főpolgármester tájékoztatja a lakosságot a határérték
túllépéséről, felkéri a lakosságot, hogy önkéntesen korlátozza
a gépjármű használatot, a benzinkutak használatát, az
alapjárati üzemeltetést és vegye igénybe inkább
a tömegközlekedést.
Riasztási fokozat
A főpolgármester tájékoztatja a lakosságot, és
a közlekedést érintve elrendeli a gépjárművek Budapest
közigazgatási területén való használatának korlátozását, tekintettel
azok rendszámtábláján található utolsó számjelre: a naptár
szerinti páratlan napokon csak a páratlan, a naptár szerinti
páros napokon csak a páros és nulla számjelű járművek
közlekedhetnek. Emellett elrendeli a kedvezőtlenül sok
légszennyező anyagot kibocsátó gépjárművek fővárosi használatának
szüneteltetését, különösen a dízel üzeműekét.
A páros/páratlan rendszámmal való közlekedési korlátozás nem
vonatkozik mindenkire: a tömegközlekedési eszközök, az 5, 12, 13
környezetvédelmi osztályú gépjárművek, a megkülönböztető
jelzéssel felszerelt gépjárművek, a diplomaták,
a betegszállítók, az ügyeletes orvosok, a közfeladatot
ellátók járművei, rendőrök, taxisok stb. és a mozgáskorlátozott
igazolvánnyal rendelkezők a korlátozás alatt is közlekedhetnek.
A mozgáskorlátozott igazolvány biznisznek lesz oka ismét
felvirágozni.
Feketeleves 2009. október 20 – kitiltás a belvárosból
2009. október 20-tól kezdődően a szmoghelyzet kialakulásának
megelőzése érdekében a rendszámtáblán sárga színű, hatszögletű
környezetvédelmi plakettel ellátott gépjárművek forgalma tilos lesz az
október 20-tól, március 8-ig tartó időszakban az Árpád híd-Róbert
Károly körút-Hungária körút-Könyves Kálmán körút-Lágymányosi
híd-Dombóvári út-Sárbogárdi út-Hamzsabégi utca-Budaörsi út-Alkotás
utca-Krisztina körút-Vérmező út-Margit körút-Bem József utca-Bem
rakpart-Árpád fejedelem útja-Lajos utca-Pacsirtamező utca által
határolt területen, kivéve a Budai alsó rakpartot. Ez
a döntés független a légszennyezettségtől. A belvárosból
kitiltás tehát csak jövő év októberétől lép életbe, azonban
a rendelet többi része, már decembertől él!
Ki fogja ezt ellenőrizni?
A rendelet szerint a közlekedési korlátozások betartását
a BRFK fogja ellenőrizni vagy további kijelölt hatóságok, tehát ha
a rendőrségnek nem lesz kapacitása, másokat is bevonnak majd.
A rendelet deklarált célja az emberi élet és egészség megóvása
A légköri aeroszolok (szálló por, PM10) a levegőben, mint
közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd
halmazállapotú részecskék. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik.
Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis
a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen
kicsik lejutnak a tüdő mélyére.
Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet.
Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása
igen bonyolult, mert sok aeroszolképző anyag már egészen kis
mennyiségben is nagyon káros lehet. Az Egészségügyi Világszervezet nem
ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű
járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja
szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem
károsítja az egészséget.
A szálló por izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak
nyálkahártyáját, köhögést és nehéz légzést válthat ki, majd
a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el.
Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut és
a szív-érrendszeri megbetegedések száma. A por belégzése
a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja és csökkenti
a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus
anyagokkal szemben.
A nitrogén oxidok pl. erős oxidálószerek, izgatják a szemet és
a nyálkahártyákat, még az acél megmarására is képesek.
A tünetek késleltetve jelentkeznek, tüdővizenyőtől akár
a genetikai elváltozásig is képesek roncsolni testünket.
A szén-monoxid százszor erősebben kötődik a vér
hemoglobinjához, mint az oxigén, így kiszorítja az oxigént
a vérünkből. Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés,
a látás- és a hallásképesség csökkenése. Tartós hatása:
a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti
a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli
a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító
képességét. A kén-dioxid nagyobb mennyiségben köhögést, görcsöt,
tüdőödémát, tudatzavart és halált is okozhat.
Az ózon is igen erőteljes oxidálószer, könnyen bomlik, és
a belőle felszabaduló atomos oxigén agresszívan reagál
környezetével. Ezért is használjuk fertőtlenítésre, fehérítésre és
ivóvíztisztításra. Az ózon magas koncentrációja fokozott fizikai
fáradtságot, köhögést, a szájban, az orrban, a torokban
szárazságérzést, a szem kivörösödését, könnyezését, duzzadását
válthatja ki.
Már rövid ideig tartó kitettség is elegendő lehet ahhoz, hogy légúti
gyulladást okozzon. Az ózon a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja,
és gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni
ellenállóképességet. Az ózon a tüdőben meggátolja az ott lévő
makrofágok működését, valamint különböző enzimek működését is.
A gyermekek különösen érzékenyek az ózonterhelésre.
Dugódíj, hídpénz
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a cikk
blogposztján!
Jövőre már a dugódíj bevezetésével kíván foglalkozni
a főváros. Lehet, hogy már a városhatár átlépéséért, vagy
csak a belvárosi kerületekbe való bejutáshoz kell fizetni, de
a hídpénz bevezetése is egy alternatíva. Demszky Gábor úgy
nyilatkozott, hogy nem lát más megoldást a már 1,2 milliósra
duzzadt budapesti autóstábor közlekedésének visszaszorítására, hogy
Budapest élhetőbb, szerethetőbb legyen. Ehhez most tanulmány készül és
megvizsgálják az európai nagyvárosok által bevezetett intézkedéseket is
és a következő évtizedtől tervezik az itthoni bevezetését.
