Verőfényes napsütés, vakítóan kék ég, boldog családtagok – kezdődhet
az évi rendes, nyugalmat hozó, idegeket kisimító nyaralás. Már csak egy
autót kéne bérelni gyorsan a célállomáson, hogy a família fel
tudja fedezni a környék rejtett és egymástól távol eső szépségeit.
Persze könnyen előfordulhat, hogy a kalandok hamarabb elkezdődnek,
mint azt az utazók szeretnék, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy
a reptéri élmények előjele pozítiv.
Az autót bérbeadó cég apró, elhasznált levegőjű irodájában hosszú
a sor, az ügyintéző kedvetlen. A kaucióra és
a biztosításra vonatkozó kérdéseink megválaszolatlanul lógnak
a levegőben, cserébe megtudjuk, hogy a kocsink kint áll
"valahol a parkolóban". Bőröndökkel és egyre türelmetlenebb
családtagokkal hosszúra nyúlik a keresgélés a tűző,
mediterrán napon míg végre felfedezi az ember a porral vastagon
borított kocsit, aminek utasterét fura szagok töltik meg, a tankja
viszont csontüres és a rádiója sem működik. Hurrá, nyaralunk!
Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, aki próbált már autót
bérelni külföldön. A legnagyobb taglétszámú német autóklub, az
ADAC és néhány európai társklub közösen elvégzett egy hét országra
és összesen 60 autóra kiterjedő
bérautó összehasonlító tesztet , természetesen inkognitóban. És
néhol még a fentieknél is durvább viszonyokkal szembesültek.
A török HI-CAR irodájában,
Fethiyében például hangos gitárzenével, vidám hangulatban és egy
pohár whiskyvel üdvözölték a betérő tesztelőket – nem kis
megdöbbenést okozva ezzel. Sajnálatos módon az alkohol sem oldotta meg
az iroda személyzetének nyelvét, az angol kommunikáció akadozva folyt.
A biztosítással kapcsolatos kérdésekre nem érkezett válasz, ami
viszont nem egyedi eset. Az irodák felében csak többszöri rákérdezésre
hangzottak el a biztosítás feltételei. Az írásos formánál,
a bérleti szerződéseknél még rosszabb a helyzet: 40 esetben
hiányoztak teljesen vagy nagyrészt a biztosítással kapcsolatos
passzusok.
Persze nem mindenhol katasztrofálisak a viszonyok, sőt.
Hatalmas minőségbeli eltéréseket regisztráltak a tesztelők:
a csúcson két, "nagyon jó" minősítést kiérdemlő bérautó-iroda áll.
Ezzel szemben hét szolgáltató egységre osztották ki a "nagyon
rossz" érdemjegyet – az itt kapott autókat nemhogy bérbe adni, de
a forgalomba kiengedni se volna szabad. Öt autó tért vissza
"rossz" minősítéssel bérbeadója telephelyére, ami összesítve annyit
jelent, hogy minden ötödik szolgáltató megbukott a teszten.
Akad azért jó hír is: 32 bérautó szolgálat, azaz a vizsgált
mennyiségnek kicsit több mint a fele, az egész elfogadható "jó"
minősítéssel zárta a tesztet. 14 vállalkozás érte el az "átlagos"
szintet. Kifejezetten csalódást keltő viszont az a tény, hogy
a 2009-es teszt semmiféle javulást nem mutat a tavalyi
vizsgálatok eredményéhez képest. Leginkább a rossz kiszolgálás
árnyékolja be a bérautózás élményét.
Kellemes kiszolgálást nyújtott és jó állapotú autót adott
a 2009-es teszt győztese, a görög
Kos városában található, de a nemzetközi
National lánchoz tartozó
iroda és bér-Chevrolet Matizük. A képzeletbeli dobogó második és
harmadik fokára két horvát cég állhat. A
dubrovniki
Hertz iroda új Fiat Puntója volt az egyetlen, fenntartások nélkül
kifogástalannak minősített bérkocsi. Azonban kívánnivalót hagyott maga
után a franchise-irodában nyújtott szolgáltatás színvonala, ezért
kell az ezüsttel beérnie. Hasonló hiányosságokat mutatott
a harmadik helyezett, a
Suntrust Rent a Car , amely egy kicsi, helyi iroda, de egy nagyon jó állapotú
Opel Corsával bocsátotta útjára az ADAC tesztelőit.
Szebb napokat is látott már az a szerencsétlen, sívár Nissan
Micra, amely az
Europcar
irodájában, a görög
Thira városában várta az ADAC megbízásából utazókat. Számos, nagyon
aggasztó hibát és hiányosságot fedeztek fel rajta a szakértők.
Meghajlott első felnik, súlyosan sérült peremű gumik, és a jobb
hátsó felninél hiányzó kerékcsavar miatt szívesen mutattak volna neki
piros lapot az ADAC bírái. Mindezt meglehetősen rossz minőségű
szolgáltatással tetézte a neves bérautó-lánc görög tagja, ezért
lett az utolsó az összesítésben.
Helyi érdekeltségű cég a két másik sereghajtó, a
máltai
Compass Car Hire és
a török
Marmarisban működő
Aktif Rent a Car . Ezek terepjáróiról, két, rossz műszaki
állapotú Suzuki Samurairól is rengeteg hibát felsoroló jegyzőkönyvet
töltöttek ki az ADAC tesztelői.
A terepjárók egyébként is rosszul szerepeltek, a hét kipróbált
közül ötnél találtak súlyos hiányosságokat a futómű,
a kormányzás vagy a fékrendszer környékén. A kiegészítők
és az utasok biztonsága terén is hagynak kívánnivalót maguk után.
Ezekben a kocsikban hiánycikknek bizonyult az utasoldali légzsák
és a hátsó biztonsági öv is. A terepjárók rossz szereplése
azért is aggasztó, mert sokan csak a nyaraláskor használnak ilyen
kocsit, ezért ennek megfelelően kevés velük a tapasztalatuk.
A bérautós cégekre nézve szégyenteljes eredménnyel zárult
a bérlés körüli szolgáltatások kiértékelése. Az autóklubok
tesztelői egyetlen alkalommal sem tudtak "nagyon jó" érdemjegyet
megítélni, de "jót" is csupán nyolc alkalommal. Annál gyakrabban
fordultak elő a negatív előjelű osztályzatok: tizenegyszer "nagyon
rossz", 26 alkalommal "rossz" értékelés került a szolgáltatás
rovatba. A nyaralókat gyakran futószalagszerűen szolgálják ki,
alig kapnak információt és barátságtalanul bánnak velük.
A rossz, hiányos tájékoztatásnak viszont súlyos következményei
lehetnek, például ha a biztosításról kiderül, hogy nem nyújt
megfelelő védelmet, vagy ha az utazók vészhelyzetben nem tudják, hova
forduljanak segítségért. Extrém esetben az is előfordulhat, hogy
a hitelkártyáról több pénzt emelnek le, mint amiről az eredeti
megállapodásban szó volt – ahogy az a teszt során két alkalommal
is megtörtént.
Ennek tükrében nem csoda, hogy a bérlet legfontosabb mozzanata,
az utazókkal folytatott beszélgetés, a szolgáltatók több mint
felénél nem felelt meg az elvárásoknak. Ugyan a munkatársak
a legtöbb esetben barátságosan viselkedtek és több nyelven
beszéltek, de szakmai ismereteik és professzionalitásuk hiányosnak
bizonyult. Az ADAC és a többi autóklub inkognitóba burkolózott
nyaralója többnyire hiába várt az autó kezelésének bemutatására,
a bérleti idő lejártával a kocsi személyes visszavételére,
egy állapotfelmérési lapra, vagy a tankolási szabályok és
a vészhelyzetben ajánlott teendők ismertetésére.
Így 23 alkalommal lett volna a bérbeadóknak lehetősége
a bérleti idő lejárta után, nem bizonyított hiányosságok miatt
követeléseket támasztani a bérlővel szemben. A biztosításról
megadott információk sok esetben bizonyultak félrevezetőnek, hiányosnak
vagy szimplán csak rossznak. Ezen túl a szerződések egyharmadánál
is hibákat fedeztek fel a próbabérlők. Az európaszerte eléggé
ismert és népszerű nyaralóhelyen, az olasz
Riminiben például a hatból három szerződés csupán olasz
nyelven állt rendelkezésre.
Teljes körű casco biztosítás sok esetben benne foglaltatik
a bérleti díjban – de nem mindig. Kilenc alkalommal kértek plusz
pénzt ezért, 14,40 euróval a legtöbbet az
Avis
iroda,
Portimaoban . Náluk volt a legmagasabb az önrész mértéke is –
1150 euró egy Fiat Puntóra. Ezzel szemben a teszt átlaga 300 euró
körül mozgott, ami egyébként egy kisautó esetén tökéletesen elfogadható
is. Ugyan a nyaralásnál nagyon bosszantó tud lenni, ha
a bérleti díjra ilyen extra költségek rakódnak, de az autóklubok
ajánlása, hogy ezen semmiképp se spóroljunk.
Azt hihetnénk, hogy a felelősségbiztosítás szóra sem érdemes,
hiszen mindegyik EU-s országban, de Horvátországban és Törökországban
is kötelező. Pedig de, lehet gond vele. Törökországban például
a személyi sérülések biztosítási limitje (ami a legtöbb
esetben limt nélküli vagy nagyon magas összeg) csupán 137 000 euró.
Hasonlóan alacsony összeg a dologi kárral vállalt biztosítás:
a török társaságok csupán 5200 euróig állnak jót. Ezen határok
megemelésére érdemes kiegészítő biztosítást kötni.
Azt sem árt tudni, hogyha baleset történik, vagy ellopják
a bérautót, akkor azt azonnal jelenteni kell a biztosítónak.
Sajnos csupán az irodák egyharmada adott megfelelő tájékoztatást arról,
hogy mi a pontos teendő hasonló vészhelyzetben.
Ráadásul a lopáskárokra kötött biztosításokról sem mindenhol
adtak megfelelő információkat. Pedig vannak érdekes feltételek:
a Trio Rent a Car Marmarisben például még 45 napig szedi
a bérleti díjat, ha ügyfelétől ellopják a bérautót. Az ilyen
kitételek miatt nagyon érdemes odafigyelni a szerződés apróbetűs
részeire is.
Feltéve persze, hogy az ember egyáltalán el tudja olvasni. Minden
harmadik alkalommal olyan szerződés került az autóklubok emberei elé,
ami vagy kizárólag helyi nyelven íródott vagy hanyagul fogalmazták meg,
sőt, még kézzel írott papír is előfordult közöttük.
Kos városában , az Auto Bank Car Rentalnál pedig olyan szerződést
ajánlottak, amire szinte semmi érdemlegeset nem jegyeztek fel.
Lehet ezt még fokozni? Persze, limit nélküli kaució, dupla
számlázás, szakad gumi és egyéb nyalánkságok a következő oldalon.
Lapozzon!
Ami a kaució illeti, gyakran hiányos a tájékoztatás. "Az
útlevelet, a jogosítványt és a hitelkártyát kérem!" – gyakran
csupán ennyiből áll párbeszéd az irodai alkalmazott részéről. Pedig itt
nem kevés pénzről van szó, a
dubrovniki
Kompas Rent a Car például
2500 euró kauciót várt el egy Peugeot 407-esért. Ekkora összeg már sok
hitelkártya hitelkeretét meghaladhatja. Sőt, Törökországban az is
előfordult, hogy a kauciónak nem volt felső határa.
Néhány esetben a kaucióhoz hasonlóan furcsa vagy érthetetlen
a bérbeadó cégek árpolitikája is. Gyakran próbálják
vevőcsalogatóan alacsony árakkal elcsábítani a nyaralókat, aztán
még a kormánykerékért is extra felárat kérnek. A legolcsóbb
autóval Görögországban,
Santorinin találkoztak az ADAC emberei. Az Island Rent a Car
Chevrolet Matizáért napi 30 eurót kellett fizetni. Az árskála másik
végén, ugyanebben az kategóriában egy Lancia Ypsilon kisautó áll,
Riminiben . A
Europcar
133,40 eurót kér a trendi kis olaszért – szintén naponta. Ennyiért
Santorinin a Chevy 4 napig a miénk.
60,53 euró/nap lett a tesztátlag, napi viszonylatban
a legolcsóbb kocsikat Máltán (46,65 euró), Törökországban (46,49
euró), Görögországban (49,79 euró) és Spanyolországban (56,39 euró)
kínálják az utazóknak. Bérautó szempontból a legdrágább
üdülőhelynek az olasz Rimini bizonyult 95 euró körüli átlagával, de
hasonlóan drága Portugália (73,78 euró) és Horvátország (84,75
euró).
Ennek ellenére lehet takarékoskodni a bérautókkal,
a jelszó: ár-összehasonlítás. Minden célállomáson jelentős volt az
árkülönbség a különböző irodák között.
Santorinin például 30 és 52 euró a két szélsőérték,
Riminiben a legolcsóbb, 65 eurós ajánlat pont a fele
a teszt legdrágább Lanciájának 133,40 eurós díjánál.
Nem elég azonban előre összehasonlítani a bérleti díjakat,
különös tekintettel a bújtatott extrák áraira, az utólagos
elszámolásra is nagyon oda kell figyelni – elsősorban hitelkártya
használata esetén. Az aktuális ADAC összehasonlítás alkalmával két
iroda is több pénzt emelt le a hitelkártyáról, mint amennyire
jogosultsága lett volna. A Riminiben működő City Rent a Car
duplán hívta le a 60 eurós bérleti díjat, a dubrovniki Kompas
Rent a Car pedig 10 euróval toldotta meg a számlát – minden
ok nélkül. Az utólagos reklamáció semmi eredményt nem hozott.
Az összesen hatvan kipróbált autó elég sokszínű képet festett. Akadt
közöttük 11 éves terepjáró (német szemmel nézve roncsprémiumra érett
kocsi), de frissen forgalomba helyezett, mindössze 40 kilométert futott
Seat Ibiza is. Az elmúlt négy évben ennek sokszorosát, összesen 152 638
kilométer gyűrt már le egy Renault Clio bérautó. 28 kocsi volt egy
évnél fiatalabb, és az ADAC szerint a bérautók többségének
állapota jó átlagot mutatott, amire az utolsó hét kisautó és öt
terepjáró súlyos hiányosságainak sötét árnyéka vetül.
Amíg a karosszéria, az általános állapot, a futómű,
a kormányzás, a motortér és az elektronika többnyire átlagos
vagy annál is jobb eredményeket kapott, addig a "Felszereltség és
utasbiztonság" kritériumban a legtöbb kocsi csúnyán leszerepelt.
Itt az összes autó háromnegyedénél jelentős mértékben vontak le
pontokat. Csak 14 bérautóba tettek például elsősegélycsomagot, és több
mint 50 százalékukból hiányzott az elakadásjelző háromszög és
a láthatósági mellény. A tesztelők öt autóban feleslegesen
kerestek légzsákot, 19 esetben az utas oldalára nem jutott az életmentő
lufiból. Sok öregebb kocsiban a biztonsági övet sem lelték, vagy
ha mégis megvolt, akkor már rég csütörtököt mondott ez a fontos
biztonsági berendezés is.
Az összes vizsgált kocsi 40 %-ához nem kaptak olyan gyerekülést
a tesztelők, ami egy hat éves számára kielégítő védelmet nyújtott
volna. Nem volt híja viszont a jótanácsoknak: "Vezessen
lassabban!", ajánlotta például a török Fatih Rent a Car
Marmarisban.
Egyetért? Vitatkozna vele? Véleményét elmondaná másoknak
is?
Tegye meg a publikáció
blogposztján !
Kitűnő szolgáltatás, hibátlan autó és megfelelő keretfeltételek –
egy bérautónál ez lenne a kívánatos. Az a cél, hogy
a nyaralás során a bérkocsikázás egy töretlenül jó élmény
legyen, még sok helyen nagyon távoli. Különösen a szolgáltatások
terén akad még jelentős mértékű javítani valója a bérautós
vállalkozásoknak. És itt nem apróságokról beszélünk, hanem valóban
bosszantó hibákról, sőt, az autók esetén sokszor jelentős biztonsági
hiányosságokról. Jó volna, ha a nyaralók megbízhatnának abban,
hogy a bérautósoktól fair szolgáltatást kapnak, megfelelően
informálják őket és kirándulásaikat műszaki hibáktól mentes,
biztonságos autóban élvezhetik.





