Úton vagyunk, szól a rock'n'roll, hasítunk a pontyok felé a megrakott Mazdával.
Pista pontos volt mint az atomóra, kilenckor begördült a Totalhal expedíciós Mazdájával, beszórtuk a motyót - csak a legszükségesebbeket, mondta - és már útban vagyunk a testvéri Szlovákia felé. Út közben megállunk Koncz úrért, aztán legfutjuk a kötelező köröket, beszerezzük a csalikat, kiosztjuk a korrupciós borokat a megfelelő embereknek, aztán remélhetően délután már suhan a damil, fárasztjuk a kövér dévéreket.
"A legnagyobb baj, hogy nincs pálinkánk" - összegezte Pista, majd hozzátette, hogy a pálinkák Mekkájába megyünk, biztosan le fog esni egy liter. Aztán ha nincs kapás, akkor gitározunk, tollasozunk vagy csak heverészünk a függőágyban. Posztolni pedig folyamatosan fogunk.
Eddig a legfőbb akadály a hektikus 3G, de mindent megoldunk, egy ilyen apróság nem akaszthatja meg a lendületünket. Pláne nem az elején.
A CX5-ös Mazda egyelőre felemás érzéseket kelt - ezt már Pista mondja. Mivel nemrégiben csináltunk hasonlót az X-Traillel, így az első szembeötlő különbség, hogy a csomagtér-rolót nem lehet beakasztani a lehajtott hátsó ülőlapok fölé a kapaszkodó mellé. Ezért tulajdonképpen nem tudjuk szeparálni a cuccot. Ennélfogva hirtelen fékezéskor, vagy a tetőre rögzített sátor szakad le (illetve remélhetőleg nem) vagy a szákot és az Iván által csak pontymágnesnek nevezett kukorica-keveréket kapjuk a nyakunkba.
A többi fronton viszont jó a kis Mazda. Nem csak a Nissanhoz, hanem a konkurenseihez képest is erős a 2,2-es, 170 lovas dízel. Úgy szalad a megrakott autóval, mint pitbull a lábtörlővel, ráadásul nagyon csendes és kulturált is. Külön plusz pont, hogy a könyöklő peremén van kialakítva egy kis bújtató-nyílás, így ott becsípődés nélkül át lehet húzni a laptop vaskos tápkáblét is. 12 voltos aljzatból az utastérben - ellentétben az X-Trail-el - csak egy van, ez elsőre kevésnek tűnt, viszont kompenzálja ezt a két USB-aljzat, melyekről ugyanúgy tölteni lehet telefont és mobilnet-routert is. A másik 12 voltos aljzat a csomagtérben van, erről zümmög a kis hűtőtáska, bár itt elfogadtunk volna még valami rögzítőhevedert, mert ha nem lenne szügyig szorosra pakolva a csomagtér, akkor bizony ide-oda csúszkálna e remek szerkezet.
A fogyasztásunkat csaknem két literrel növeli a hatalmas felépítményünk, így most 8,6 körüli értéket mutat 115-120-as tempó mellett, gyorsabban nem ajánlatos menni a tetősátorral.
Sok még ma a tennivaló, a pontos érkezés az engedélyeink szempontjából is fontos, a rabsickodást Szlovákiában azonnal és súlyosan büntetik, na meg eszünkbe sem jutna.
Szóval üvöltsön a Led Zeppelin, reszkessenek a bajszosok, mi megyünk, önök pedig jöjjenek velünk! Jelentkezünk még!
