Mekkora kereket tehetek az autóra?

Gumivásárlásnál gyakran merül fel a kérdés, mekkora gumit kell az autóra tenni. Ilyenkor van, hogy még a gyár is több méretet ajánl. Mekkora eltérések férnek bele? Milyen paramétereknek kell megfelelni? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe.

Hogyan határozzuk meg a gumi méretét?

A gumi méretét három érték alapján határozzuk meg. Vegyünk egy gyakori példát: 185/65 R14. Az számsor első értéke, a 185 a gumi szélességére utal, a perjel után következő 65 pedig egy viszonyszám. A gumi szélességéhez viszonyítva mutatja meg ugyanis az oldalfal magasságát. A R a radiál felépítést takarja, a 14 pedig a gumihoz tartozó felni méretét adja meg colban.

Mekkora gumit javasol a gyártó?

A magyar forgalmiba nincs bejegyezve, hogy mekkora gumival kéne szerelni az adott autót. Biztosan tehát csak a kocsi gyári könyvéből vagy a keréknyomás matricáról tájékozódhatunk a megfelelő méretről, ennek hiányában marad az internetes kutakodás. Előfordulhat, hogy ha a gyártó előírása alapján választanánk gumit, akkor is több méret közül kell választanunk. Vegyük példának a második szériás Renault Cliót. A gyártó a következő gumikkal szerelte a típust: 175/70 R13, 165/65 R14, 175/65 R14, 185/60 R14, 195/50 R15, 185/55 R15, 195/55 R15, 195/45 R16. Ez nyolcféle gumiméret, de ezeket tovább szűkíthetjük a motorváltozattól, és az autón lévő, gyári lemezfelni méretétől függően. Vannak olyan motorváltozatok, ahol még ezután is több választási lehetőségünk van, de ezek a méretek már jellemzően egymás váltóméretei, így igényeinknek megfelelően választhatunk közülük.

A szélesebb vagy a keskenyebb gumi a jó?

A széles kerék sokat dob egy autó kiállásán, de a nagyobb felületen való tapadás kényelmetlenségeket is okozhat, például megnehezítheti a kormányzást és így kínszenvedés lehet a parkolás. Vannak akik a széles, vannak akik a keskeny gumira esküsznek. Egyértemű jó válasz a kérdésre nincs, de arról dönhetünk, hogy a gumink milyen tulajdonságaiban lesz jobb vagy rosszabb, mintha egy szélesebbet vagy egy keskenyebbet tettünk volna fel. A témát korábban már alaposan körbejárta Stump András kollégánk Tegyé' rá nagy kereket, jó lesz! című cikkében.

Gumivásárlás előtt tisztázandó fogalom még a váltóméret. Azokat a gumiméreteket tekintjük váltóméretnek, amelyeknél bár változhat a gumi szélessége és oldalfalmagasság aránya is, de az abroncs teljes átmérőjében +/- 2,5%-nál nagyobb eltérés nem következik be. Ennél nagyobb eltérés esetén nem ajánlott feltenni a gumit, mert megváltozhatnak az autó menettulajdonságai, valamint a megváltozott kerékátmérő miatt a kilométeróra is torz értéket mutathat. Manapság már vannak olyan típusok, amelyek szoftveresen utána tudnak menni a megváltozott felni- és gumiméretnek, de ez még nem terjedt el igazán. Több váltóméret-kalkulátor is van az interneten, érdemes ezekben ellenőrizni a felszerelni kívánt gumi méretének megfelelőségét. Érdemes viszont figyelni, mert ezekben a kalkulátorokban sokszor olyan méretet is beállíthatunk, amelyek a valóságban nem léteznek.

Arról, hogy milyen előnyei illetve hátrányai vannak a peresebb vagy a ballosabb gumiknak, Karotta írt egy cikket a saját tapasztalatai alapján. A Tömegek, rugózzatok! című cikket ide kattintva olvashatják el.

 Mit mond a KRESZ?

A gumiabroncsokra vonatkozó szabályokat a KRESZ, illetve a 6/1990. Köhém rendelet tartalmazza. Ezek alapján a következő feltételeknek kell megfelelniük az autóra szerelt gumiknak: a gumiabroncsok méretének, terhelhetőségének és sebességhatárának meg kell felelnie a gyári előírásnak. A megadottnál magasabb, azaz jobb súly- és sebességindexet természetesen enged a szabályozás. Téli abroncsnál lefelé is el lehet térni a gyári értékekről, de ilyenkor az utazási sebességet ennek megfelelően kell megválasztani, valamint erről feliratot kell elhelyezni a vezető környezetében. Ezen kívül még azonos tengelyeken lévő kerekekre csak azonos márkájú, méretű, mintázatú, felhasználási területű, teherbírású és mintázatú gumikat szerelhetünk fel, valamint személyautónál a gumik szerkezetének (radiál vagy diagonál) az összes tengelyen meg kell egyeznie.

Akkor mehet más méretű gumi előre és hátra?

Mivel a KRESZ csak tengelyenként határozza meg, hogy azonos gumikat kell használnunk, valamint a gyári előírásból is tudunk akár két, igencsak eltérő méretű gumit választani, azt gondolhatnánk, hogy rakhatunk különböző méretű gumikat a különböző tengelyekre, de ezt csak akkor tehetjük meg, ha ez a gyártói leírásban is tengelyenként különböző méretek szerepelnek. Jellemzően a nagyobb teljesítményű, hátsókerék-hajtású autóknál szoktak a jobb tapadás érdekében hátra szélesebb felni-gumi párost előírni a márkák. Ilyenek például az M-es BMW-k, az AMG Mercedesek, a Porschék, de a Smartok is.

Mit mond a műszaki állomás?

Megkerestünk a kérdéssel egy budapesti műszaki vizsgáztató állomást is. Tőlük azt a választ kaptuk, hogy amennyiben különböző szélességű gumi van a különböző tengelyeken, akkor nem kaphat vizsgát a személyautó. Kivételt képeznek ezek közül a már korábban említett olyan típusok, amelyeknél ilyen a gyári koncepció.

Mit mond a gumis?

Megkerestünk egy fővárosi gumiszervizt is, hogy elmondják a véleményüket a tengelyenként eltérő méretű gumikról. Az abroncs átmérőjét illetően, a váltóméret kalkulátorokkal egyetemben +/- 2,5%-os értékig hajlandóak eltérni a másik tengelytől. Szélességben maximum két mérettel, azaz 10 milliméterrel eltérő gumit szerelnek fel, mivel ennél nagyobb különbség esetén megváltozhat az autó viselkedése. Ez természetesen nem általános hozzáállás.

Miért büntethet a rendőr?

Ha nem a gyári előírásnak megfelelő méretű gumi van az autón, a rendőr büntethet a feljebb bemutatott szabályok értelmében. Azonban, mivel itthon a jármű hivatalos irataiban nem szerepel a gyár által előírt gumimérete, ezért a rendőrök kezében nincs viszonyítása érték egy igazoltatás alkalmával. Természetesen, ha a kerék kilóg oldara a kaszni alól, az nyilvánvalóan szabálytalan, így azonnal ugorhat a forgalmi.

Milyen felnit tehetek az autóra?

Több olyan módszer is létezik, amivel lecserélhetjük az autónk gyári felnijét, ezeket Buzás István, az Alcar Kft. vezetője magyarázta el nekünk . Az első,  és egyben legegyszerűbb eset, ha E-jeles (vagyis európai jóváhagyással ellátott) felnit veszünk, a gyárinak megfelelő méretben a megadott típusra. Minden további eljárás nélkül használhatjuk vele az autót, ezek a felnik ugyanis megfelelnek a gyári paramétereknek. Sőt, sokszor még jobbak is bizonyos tulajdonságaikban. A másik lehetőség, hogy olyan kerekeket veszünk, amelyek rendelkeznek az autónk típusához TÜV (német minősítő intézet) engedéllyel.

A TÜV-ös felnik közt akár már olyat is találhatunk, amely nem szerepel az autónkhoz gyárilag megadott méretek között, a TÜV ugyanis teljes körűen kivizsgálja ezeket a felniket. Az ilyen kerekek nagy részében található egy KBA (német közlekedési hatóság) szám is, aminek köszönhetően Németországban ezeket a felniket nem kell bejegyeztetni a forgalmiba. Mivel nálunk semmilyen felnicsere nem kerül a forgalmiba, a TÜV magyar szervezetén keresztül kérhetünk magyar kiegészítést a német dokumentumhoz, hogy utána a magyar hatóság adminisztrációs díjért cserébe H (magyar jóváhagyás) engedélyt adjon, amit a műszaki vizsgák alkalmával be kell mutatni. Sok esetben nincs szükség a magyar formalizálásra sem, akár a német papírokból is kaphatunk egyből H engedélyt. Itt természetesen nagy hatáskörrel rendelkezik az elbíráló személye, nem árt tehát előre érdeklődni és csak utána felnit vásárolni, illetve beszerezni a szükséges igazolást.

Ha a választott felni nem rendelkezik KBA számmal, akkor sem kell kétségbe esni. A felnihez tartozó TÜV papírok alapján készíttethetünk műbizonylatot a kerekek legalizálására. Ezt szintén a műszaki vizsgák alkalmával kell bemutatnunk, mivel nincs a felni és a gumi megfelelőségére kialakított szabályrendszer. A gyáritól eltérő méretű felnik esetében mindig meghatározza a kiállított engedély a felszerelhető gumik méretét is. A rendszer visszafelé is működik, a felnik bevizsgáltathatók a TÜV-fel, hogy utána műbizonylatot kaphassanak.