Van kiút a roncsautó-spirálból?

Már mi is többször írtunk az utcán levedlett roncsok ügyében. 2014-ben az Autóvadásszal indultunk varázslatos utazásra a budapesti 56-osok terén és a Városligetben felejtett autók nyomában. A Főpolgármesteri Hivataltól ígéretet kaptunk az autók eltávolítására. Azóta valóban el-eltűnni látszanak a roncsok a ligetből, de nem lennék meglepődve, ha csak a terület folyamatos átépítése lenne az oka.

A probléma nem szűnt meg. A 2008 utáni recessziónak köszönhetően fellendült használtautó-kereskedelem nemcsak öregítette a hazai járműállományt, hanem lassan roncstemetővé változtatja a külvárosi utcákat, és a kevésbé szigorúan ellenőrzött bevásárlóközpontok parkolóházait.

Kertvárosi roncstemető

A XV. kerületi Kinizsi utcában és környékén rendszeresen pihentetnek kétes állapotú autókat – míg az ott lakók meg nem unják. A rendőrségnek vagy az önkormányzatnak való bejelentés még nem feltétlenül jelent sikert, hiszen a hatóság csak akkor szállíthatja el az autót, ha:

• üzemképtelennek ítéli a járművet. Mivel valódi szakmai vizsgálatra értelemszerűen nem kerülhet sor, üzemképtelennek azokat az autókat nyilvánítják, amelyeken nincs rendszám, vagy műszaki vizsga. Ezt Budapesten például a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) kiérkező munkatársa állapítja meg. Díjfizetés ellenében igényelhető ugyan közterület-foglalási hozzájárulás a kerületektől, de legfeljebb kilencven napig jelent védelmet.

• lejárt az autó műszaki vizsgájának érvényessége. Ekkor az autóra kikerül egy figyelmeztetés, miszerint a tulajdonosnak harminc napja van, hogy önszántából kezdjen valamit az autójával.

Ha minden határidő lejárt, elvileg az illetékes szerv visszatér, és elszállítja az autót, ám a helyiek véleménye és a képek tanúsága szerint ez nem minden esetben történik meg.

A környéken való fotózás során csak a Kinizsi utca-Szerencs utca-Rákos út 250 méteres tengelyén 6 olyan autót találtam, amikből – barokkos túlzással – egy darabig nem lesz nemhogy műtárgy, de csak félig életveszélyes közlekedési eszköz sem. Az itt lakók már látták, ahogyan az éj leple alatt elgurítanak egy-egy roncsot. Végül is a közelben van pár autószerelő műhely.

A hivatalos eljárás

A dolog azonban ennél sokkal árnyaltabb. Nézzük elsőként, mit tehet ön, mint autótulajdonos, ha van egy romos autója, és hiába teszi fel a netre a hirdetését, még olyan telefonhívások sem jönnek, amikben azt kérdezik, mennyit engedne a feléből. A gazdaságosan nem javítható autót át kell adni egy autóbontónak, aki a roncsról bontási átvételi igazolást állít ki. Ez 2950 forintba kerül, amit sok bontó magára vállal. Az igazolás alapján már kérvényezheti a forgalomból való végleges kivonást. Ameddig ez nem zárul le, ketyeg a felelősségbiztosítás és a gépjárműadó.

Tehát irány a bontó, ahol a papírmunka egy részét elvégzik, a másik részét, vagyis a forgalmi engedély, törzskönyv és a rendszámok leadását a forgalomból történő végleges kivonáshoz egy kormányhivatalban a tulajdonosnak kell intéznie. Ez 2300 forintba kerül.

Az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint ideális esetben még némi pénzhez is jut a tulajdonos a bontóban, hiszen felvásárlással is foglalkozó autóbontók gyakorlata, hogy a gépkocsit vashulladék-árban fizetik ki. Tehát nem, nem igaz az a tévhit, miszerint egy porrá rohadt autó esetében az a veszély fenyegetne, hogy még a tulajdonosnak kell fizetnie a megsemmisítésért, ezt jogszabály tiltja. Ha az autó annyira rossz állapotban van, hogy vontatni sem lehet, el kell szállíttatni a bontóba, de találni olyan céget, ahol (típustól és állapottól függően) ezt a nagyjából tízezer forintos költséget is magára vállalja.

Legrosszabb esetben összesen nagyjából 15 ezer forintba kerül ma egy használhatatlan autót eltakarítani magunk után. Egy olyan vacak esetén, amibe már amúgy is túl sok pénzt öntöttünk, bosszantó lehet, hogy még a halál tornácáról is elragadná a pénzünket, de ez a legtisztességesebb, és vélhetően legolcsóbb módja, hogy megszabaduljunk a romtól.

A szerelők felelőssége

Hiába a fenti észérvek (a környezetvédelmi indokokról nem is beszélve), ha visszakanyarodunk a XV. kerületi roncsokhoz, a jelek szerint néhányan inkább alternatív megoldásokat választanak. Ez számomra akkor sejlett fel, amikor egy helyi autószerelőhöz vittem a szüleim autóját. Eredetileg csak olaj- és légszűrőcseréről, és hasonló, szokásos karbantartásokról volt szó, így megkérdezték a nevemet és a telefonszámomat, majd elküldtek isten hírével, 1-2 órán belül jeleznek, ha kész az autó. Na, itt követték el az első hibát.

Másfél órán belül érkezett is a hívás, miszerint a Corsa borzalmas állapotban van, szerintük itt nem olajcserére, hanem bontóra van szükség. Ezt a szálat nem is fejteném ki bővebben, hiszen a cikk nem erről szól, inkább másra világítanék rá. A hibákat végig mutatva jogosak voltak a felvetéseik, így végül mindenféle javítás nélkül elhoztam az autót. Ez természetes, de mi van, ha más nem így gondolkodik?

Mi a helyzet akkor, ha nem én viszem oda az autót, hanem mondjuk más, aki úgy dönt, hogy inkább nem veszi fel a telefont? Másodszorra sem. Harmadszorra sem, a kocsi pedig foglalja a helyet. Az NFM szerint könnyű ez ellen védekezni. A megrendelő jelenlétében hibafeltáró vizsgálatot kell tartani, ami alapján jöhet az árajánlat, vagyis a munkalap kiállítása. Ez azonban az én esetemben nem történt meg.

Ha rákerült a szerviz arra a bizonyos rollerre, mit tehet? Ha a tulajdonos többszöri értesítés ellenére sem veszi át az autót, a szerviz bejelentést tehet a rendőrségnél, vagy az önkormányzatnál, és kártérítést követelhet a tulajdonossal szemben. Vagyis, ha az ügyfél nem jön az autójáért, jöhet a hosszú bürokratikus út, amit látszólag valamelyik helyi autószerelő nem tesz meg, inkább a kigurítást választja.

Etikátlan lenne azonban ennyi feltételezésre alapozni bármit is, így gondoltam, megkérdezem a szennyezett területekhez legközelebb lévő szervizeket, találkoztak-e már ilyen esettel, illetve mit gondolnak, mi a teendőjük, ha ilyen helyzetbe kerülnek. A megkérdezett autószervizek egyöntetűen azt állították, hogy sohasem kerültek még olyan helyzetbe, hogy autót hagynának náluk. Egyikük egyenesen nem is tudta, mi a teendő ilyen helyzetben, míg másikuk azt mondta, minden esetben segítenek az ügyfélnek, hogy sikerüljön túladni a rossz állapotú járművön. 

A szervizek részéről tehát van megoldás, a tulajdonosoknak pedig szintén a hivatalos út a legpénztárcakímélőbb, hiszen ha a FÖRI jön az autóért, az biztosan sokkal többe fog kerülni, mint 15 ezer forint.