A Porsche egyetlen dizájnstúdióval rendelkezik, ami a Weissach-i fejlesztőközpontjukban található. Nem véletlen: más gyártókkal ellentétben jobbnak látják úgy, hogy a különböző országok tervezői jöjjenek hozzájuk, a márka szívébe, mintsem egy tengerentúl felállított központban dolgozzanak. Így egyrészt tényleg csak a legjobbak krémje kerül ide, másrészt a tesztcentrumban tartózkodva nem nagyon lehet másra gondolni, csak Porschékra, hiszen az 1971-től üzemelő központtól a zuffenhausseni gyár és a múzeum sincs messze, a közeli tesztpályáról pedig hallani az üvöltő autókat. Az itt dolgozó, több mint 120 szakember felelős a design-ért, és az elmúlt években jó pár olyan tervet adtak ki a kezeik közül, amelyek eljutottak a végső fázisok valamelyikébe, azonban a nyilvánosság szeme elé már nem. 3D-s vázlat, 1:3 vagy 1:1 arányú modell, esetleg vezethető prototípus lett belőlük, és most először mutatta meg a Porsche hivatalosan ezeket az eddig sosem látott modelleket.
A 911 Vision Safarit 2012-ben készítette a Porsche, és ahogy a képen is látszik, valódi, vezethető prototípus. Az 1970-es években a kelet-afrikai Safari Rally-n induló 911-esnek állít emléket, ami megerősítve, megemelt hasmagassággal, és jellegzetes Martini-csíkokkal vágott neki anno a közel 5000 kilométeres túrának.
Egy 991-esen alapszik, megemelt felfüggesztést, megerősített lökhárítót és kerékívet kapott, az utastérben lévő egyedi versenyüléseken és bukócsövön túl.
A Weissach-i tesztpályának azon részén is kipróbálták, ahol általában a Cayenne-ek és Macanok terepképességét tesztelik. Ráadásul nem más, mint Michael Mauer, a tervező részleg feje, aki igencsak élvezte próbakört.
A tervezők az ülések mögé egy extra ventillátort is beépítettek, hogy lehessen hűteni a bukósisakokat.
A Macan Vision Safari névre hallgató életnagyságú modell 2013-ban készült el, egy évvel a 911-es után. SUV felépítésével valószínűleg nagyobb eséllyel vághatna neki a sivatagnak, de ebből nem lett működő prototípus.
Michael Mauert, a tervező csapat vezetőjét a szakmában egyfajta atyaúristennek tartják, de nem véletlen: az ő kezei alatt készültek a Macan és Panamera tervei. De szerepet játszott a Cayenne és a 918 Spyder fejlesztésében is, nem utolsósorban pedig újra feltalálta a 911-est a 991-es és 992-es generációkkal.
A dizájnerek egyszerre dolgoznak az utakon látható modellek fejlesztésén, és a jövő Porschéin is. Ezzel a változatos feladatsorral tartják fenn a tervezők kreativitását és lelkesedését. Mauer szerint ez az egyetlen járható út a fejlődésre: vagy a korábbi modellek fejlesztése, vagy teljesen újak alkotása.
A Porsche az ötvenes-hatvanas években uralta az alpesi versenyeket ultrakönnyű autóival. A 910 Bergspyderrel '67-ben és '68-ban meg is nyerték az Európai Hillclimb (hegyi felfutó) bajnokságot.
Nem sokkal később elkészítették a 909 Bergspydert is, ami ugyan nem nyert neves versenyeket, de a Porsche valaha volt legkönnyebb versenyautója. Mindössze 384 kilót nyom.
Ennek tiszteletére készítette el Mauer és csapata 2014-ben a Boxster Bergspydert, ez szintén egy működőképes prototípus. Elődjénél többszörösen nehezebb, bár 1130 kilójával azért nem szégyenkezhet. Ezt a valamivel több, mint egy tonnát a Cayman GT4 3,8 literes motorja hajtja, ami 387 lóerőre képes.
2019-ben mutatták be a Gaisberg hegyi versenyen.
Ma már a Porsche múzeumában pihen, elődjével együtt.
2016-ban készítették el a Le Mans Living Legend névre hallgató 1:1 méretarányú modellt. Ez az 1953-as Le Mans-i 24 órás versenyen indult Porsche 550 emlékére készült.
Az eredeti verzió csupán 550 kilós volt, 78 lóerővel, a versenyen Helmut Glöckler és Hans Herrmann ült a volán mögött.
Ezeknél az emléket állító autóknál egyébként azt is szem előtt tartják, hogy a végterméket akár pár éven belül lehetséges legyen sorozatgyártani. Valószínűleg ezzel a kitétellel azt sulykolják, hogy reális legyen az autó, ne csak valamilyen lehetetlen őrültség életnagyságú mása szülessen - még akkor is, ha egy részük ténylegesen csak modell, vagy vázlat.
A VW 2014-ben mutatta be a XL1 névre hallgató koncepcióját, amiből végül egy 250 példányszámú limitált sorozat is készült. Nagy vonalakban a sportosságot és a takarékosságot akarta összeegyeztetni, több-kevesebb sikerrel. Mindenesetre a Porschénál is vérszemet kaptak, és egy kicsi, könnyű, letisztult sportautót akartak csinálni ennek hatására.
A tervezés közben a dizájnerek ráeszméltek, hogy az autó, amit terveztek, kísértetiesen hasonlít egy múzeumban lévő példányra, a Porsche 904-re.
A 904 Living Legend életnagyságú modellje 2013-ban készült el.
A Vision 916 nevet viselő tanulmány egy 1970-es évekbeli, sorozatgyártásba sosem került prototípus, a Porsche 916 emlékére készült. Az autó szerkezete kerekenkénti villanymotorjával viszont az elektromos Lohner-Porschét idézi, amit 1900-1905 között gyártottak. Annak idején 80 kilométert tudott megtenni egy töltéssel a Ferdinand Porsche által tervezett autó.
Új modell fejlesztésekor a tervező részleg először kap egy keretet, amit a projektre fordíthat. Amint ez megvan, a tervek, vázlatok készítése jön, aminél még nem kell szem előtt tartaniuk a műszaki paramétereket. Ezután készítenek egy 3D-s modellt a vázlatból, amiből - ha leokézza az igazgatóság - csinálnak egy 1:3 vagy 1:1 arányú modellt. A legvégső fázis a működő prototípus gyártása.
James Dean története széles körben ismert, mi is írtunk már róla korábban. Az amerikai autóversenyző és színész, a filmekből összeszedett pénzéből tudott venni magának egy 550 Spydert, amit csak Kis Rohadéknak (Little Bastard) hívott.
Dean egy amatőr versenyre tartva, 1955 szeptember harmincadikán halt meg autóbalesetben, 24 évesen. Egy kanyarodó Ford nem állt meg, az 550 kilós Porsche az ütközés következtében pedig többször megpördült.
A tavaly készült, 1:1 méretarányú Vision Spyder részben erre a konkrét esetre és példányra, részben pedig a modellre emlékszik vissza, és gondolja újra.
A 919 Street a Porsche sikeres hibrid versenyautójának, a 919 Hybrid mintájára készült. Az eredeti terv az volt, hogy egy utcai, úrvezetők által is kezelhető verziót faragjanak belőle.
Az eredeti 919 Hybrid a Le Mans-i 24 órás futamokon 2015, 2016 és 2017-ben is győzelmet aratott. Ezt 2018-ban egy rekordnak számító, 5:19,55-ös nürbugringi körrel koronázta meg.
Egy rövid ideig úgy nézett ki, hogy ténylegesen lesz esély az utcai verzió elkészítésére, de végül elvetették, mivel csak a motor beindítása 45 perces procedúra.
2013-ban készült a 917 Living Legend névre keresztelt életnagyságú modell.
A Porsche történelmében először 1970-ben, egy 917 KH-val nyerte meg a Le Mans-i 24 órást, ezt idézi a modell. Összesen egyébként 19 alkalommal aratott győzelmet a német gyártó.
A 917 ötvenedik évfordulója alkalmából mutatták meg a nagyközönségnek 2019-ben, a Porsche Múzeumban.
A 906 Living Legend a Porsche 906 emlékére készült, és ez is 1:1 méretarányú modell.
Mauer szerint ilyesfajta modellek tervezésekor sokkal szabadabb a munkafolyamat, mivel el lehet térni a már megszokott, porschés megoldásoktól. Itt például a fényszórók és légbeömlők összeegyeztetésével játszottak, amihez az elektromos modellek tervezésekor vissza is nyúltak.
A Formula E a nagyteljesítményű elektromos versenyautók megmérettetéséről szól, 2014 óta. A Porsche csak 2019-ben szállt be ugyan, 99X Electric nevű autójával a sorozatba, de nem sokkal később már újra is gondolták, egy, a civilek számára is elérhető versenygép változatában.
Így született meg tavaly a Vision E modellje, ami ugyanazokkal a színekkel játszik, mint a pályaváltozat, viszont átalakítva, hogy a versenyeken túl is használható legyen.
A fő ismertetők, tehát az egyszemélyes kialakítás, az áramvonalasság és a könnyűség megmaradt.
A Vision 918 RS-t a 2010-ben bemutatott 918 Spyder ihlette, ami a Porsche hibrid technológiájának zászlóshajójának számít.
Ez volt az első sorozatgyártású, közutakon is legális autó, ami hét perc alá tudott menni a Nürburgringen.
Ahogy az eddigi, átalakított modellek nagy részénél, itt is az volt a cél, hogy olyan autót faragjanak belőle, ami nem csak legális, de otthon is érzi magát a közutakon.
A Vision 920 is a Le Mans-i tripla, a 2015 és 2017 közötti győzelmek miatt készült
Ez a legextrémebb koncepció, amit az elmúlt években megálmodtak a Porsche szakemberei.
A Vision Race Renndienst jócskán eltér az előző modellektől, mert míg azoknál - és úgy általában a Porschénál - a sportosság az elsődleges, itt a praktikum és helykínálat.
Az ötlet a WV kisbuszától jött, de a Porsche természetesen mást akart csinálni, amit véletlen sem lehet a Bogár busszal összetéveszteni. Ezt a furcsa dizájnnal, az aszimmetrikus ablakokkal, a teljesen elektromos hajtással, és a középen helyet foglaló vezetőüléssel sikerült elérniük.
Elsősorban a családi autó szerepét szánják neki.
A Vision Turismo megszületése véletlenek következménye. Mindezek ellenére a forma ismerős lehet, ugyanis a Taycant is ebből az autóból fejlesztették ki.
Először a négyajtós kialakítás volt porondon, de nem direkt. Állítólag Mauer egy megerősített vonalba látta bele a hátsó ajtó lehetőségét, emiatt lett plusz két ajtó a végső terveken. Az elektromos hajtás csak a későbbiekben merült fel, sőt, eleinte azon gondolkoztak, hogy középre, vagy hátra szereljék a belső égésű motort. Végül teljesen elektromos lett.
De nem csak a Taycant fejlesztették ebből, bizonyos elemek, például az összekötött hátsó lámpák alapelemei az összes mai Porschéknak. A tanulmányoknak ez az egyik elsődleges célja: bármikor vissza lehet hozzájuk nyúlni, és ha csak egy-egy részletmegoldással, de segítik a sorozatgyártmányok kialakítását.
