Mit hurcolj az autódban?

Kötelező felszerelések

Technikailag csupán kettő, KRESZ által előírt felszerelésnek kell kötelezően az autóban lennie: elsősegélydoboznak és elakadásjelző háromszögnek.

Az elakadásjelző háromszög nem szorul hosszú magyarázatra, az autó mögött kell elhelyezni, ha az lerobbanna. Lakott területen belül is lehet használni, lakott területen kívül viszont már egyenesen kötelező: autópályán 150-200 méterre, autóúton 100 méterre a kocsi mögött kell kirakni, így jelezve a többi közlekedő számára a veszélyt. Hiánya kisebb-nagyobb bírsággal büntetendő, akár rutinellenőrzés során is.

Az elsősegélydoboz tulajdonképpen azért kötelező, mert önmagában a segítségnyújtás is kötelező, emiatt mindig kéznél kell lennie. A büntetés is ehhez mérten lett kitalálva, a rendőr csak azért nem büntethet meg, mert nincs nálunk, viszont ha az elsősegélydoboz hiánya miatt mulasztjuk el a segítségnyújtást, vagy nem tudjuk megfelelően ellátni a sérültet, akkor súlyos büntetésekre számíthatunk. Néhány évente érdemes cserélni az elévülő tartalmát, vagy akár az egész dobozt.

Ezeken nem érdemes spórolni, nem is a szabályok és a büntetés miatt, hanem mert élesben akár életek múlhatnak rajta. Az elsősegélydoboz egyébként pár ezer forintos tétel, az elakadásjelző pár száz.

Nem kötelező, de rengeteg autóban van

Például izzókészlet, láthatósági mellény, tűzoltó készülék, vagy pótkerék. Ezek egyike sem kötelező, viszont némelyik annyira gyakori, hogy akár annak is hihetnénk őket. Mindenesetre semmiképp sem ártanak.

Egyedül a láthatósági mellény tekinthető félig-meddig kötelezőnek, ezzel ugyanis nagyjából ugyanaz a helyzet, mint az elsősegélydobozzal; nem fognak megbüntetni azért, mert nincs az autóban, viszont ha olyan helyzet adódik, hogy használni kell és nincs nálunk, akkor már megbírságolhatnak. Használni lakott területen kívül, rossz látási viszonyok, vagy időjárási körülmények között kötelező a veszteglő autóból kiszálló vezetőnek, vagy utasainak.

A láthatósági mellény továbbá azért sem hülyeség, mert rengeteg országban ezt is a kötelező tartozékokhoz sorolják, magyarán már azért is jár a büntetés, ha nincs az autóban. Hogy miért jön jól, azt ez a rendőrségi videó tökéletesen szemlélteti:

Halkan megjegyzem, hogy láthatósági mellényt, vagy bármilyen fényvisszaverő, esetleg világító holmit nem csak az autóban jó ötlet tárolni, és nem csak vész esetén érdemes hordani. A téli, négyórai vaksötétben sok autós nagyon tud örülni, ha munkából hazafelé vánszorogva nem attól kell rettegnie, hogy az utcán lófráló, kutyát sétáltató, vagy esetleg zebránál ácsorgó gyalogos mikor fog a semmiből előugrani. Persze, elvileg a járda, közvilágítás, fényszóró kombó miatt nem kéne ilyennek előfordulni, de rengeteg helyen se járda, se közvilágítás (vagy ha van is, akkor az ultratakarékos izzó csak egy méter átmérőjű kört világít meg), a fényszóró meg sokszor kevés. De ez már más téma.

Ha már világítás: izzókészlet is sok, főleg régebbi autóban alapvető tartozék, de már évek óta nincs róla szó a vonatkozó jogszabályban. Az egyszerűbb lámpatesteknél persze jól jöhet, akár egy gyors pihenő alatt is ki lehet cserélni egy-egy izzót (a KRESZ alapján amint nem világít valamelyik, rögtön ki is kell cserélni), az új autókra viszont ez már kevésbé jellemző; nem Youtube-videóból tanulható mesterség. Pláne, ha több millió forintos Mátrix LED, vagy lézeres fényszórókról beszélünk, az már bőven a szakemberek dolga.

A tűzoltókészülék sem kötelező személyautóknál - 3500 kg feletti teherautókban és buszokban már az -, de akár milliós károkat lehet vele kiváltani, illetve tűz esetén van hova nyúlni, pánik helyett. Egyszer az egyik Rulettkerék-autó, a Pegueot 205 GTI is lángra kapott, bár ott nem volt szükség tűzoltókészülékre.

Pótkerék (vagy mankókerék) egyre kevesebb új autóban van, de például hibrideknél (legyen akár enyhe, hagyományos, vagy tölthető) és teljesen villanyosoknál már többnyire lehetőség sincs rá, mivel az akkumulátor elfoglalja a pótkeréküreget - gázosított autóknál szintúgy, csak ott az akksi helyett a tartály foglalja a helyet, pl. LPG-s Dacia Duster.

A pótkerék alternatívája a defektjavító készlet; például a defektspré vagy a gumikukac (akár a defekttűrő/öntömítő abroncsokat is ide lehet sorolni, amikkel óvatosan akár száz kilométert is el lehet menni sérülten), de ha igazán nagy a defekt, vagy az oldalfal sérült, ezek nem segítenek, akármennyire jók vagy egyszerűek. Ennek ellenére az autóipar az ilyen megoldások felé halad, egyrészt mert sokkal olcsóbb, másrészt megspórolhatnak vele pár kilót és nyerhetnek vele néhány extra litert a csomagtérben, ami egy defekt bekövetkeztéig mindenkinek sokkal vonzóbb, mint a pótkerék megléte. Az emelő és a kerékkulcs természetes szükséglete a kerékcserének.

Ezek sem jönnek rosszul

Ha már kerékcseréről volt szó, akkor pumpa és keréknyomásmérő sem jöhet rosszul, hiszen könnyen előfordulhat, hogy az évek óta érintetlen pótkerék lapos, és több kárt okozna, mint segítene. Ezeket persze bármelyik kút kiváltja, de simán előfordulhat, hogy a legközelebbi kút is tizenkilométerekre van, illetve egyik eszköz sem egy őrületesen helyigényes dolog. Hasznos lehet még - és nem csak kerékcseréhez - egy pár szerelőkesztyű és zseblámpa is, nekem életem első kerékcseréjénél utóbbi nagyon hiányzott, filmbe illő jelenet volt; este nyolc, szakadó eső, egy tipikusan olyan úton, ahol madár se jár. Tény, telefonnal is lehet világítani, de se nem kényelmes tartani, se nem ad annyi fényt, mint egy közepesen szar zseblámpa.

A bikakábel és a vontatókötél már egészen ritka tartozék, ellenben mindkettővel jelentős mennyiségű időt és pénzt lehet spórolni. A vontatókötéllel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem lehet hosszabb, mint a vontatott jármű, de arra is figyelni kell, ne legyen olyan rövid, hogy kanyarban összeérjenek az autók. Illetve némi tapasztalat sem árthat, mind a vontató, mind a vontatott sofőr részéről, mert az egy dolog, hogy lerobban az autó, de megmentése közben összetörni már egy másik.

Vész esetére kék-sárga kárbejelentőnek sem árt az autóban lennie, ennek ellenére általában ez is a kevésbé népszerű kellékek táborát erősíti. Van ugyan online alternatívája, már applikáción keresztül is lehet intézni az egész folyamatot, de semmiképp sem rossz ötlet bedobni azt a két papírt, hisz különösebb erőfeszítést nem vesz igénybe beszerezni, mindössze pár kattintás.

Másik oldalról megközelítve a hasznos dolgok listáját, olyan tételek is elférnek rajta, mint gumipók, spanifer, csillag-villáskulcsok, olaj, ablakmosó, extrém esetekre gyorskötöző, duck (aka. duct-) tape, vagy akár WD40.

Persze rengeteg embernek a zsebkendő, toll, telefontöltő és tartó, napszemüveg, bevásárlószatyor (vagy kosár, láda), Bermuda-háromszögben sorra eltűnő százasok, különféle pokrócok, víz és egyéb hasonló polgári tételek mind hamarabb jutnak eszébe, mintsem az imént említettek, egyszerűen azért, mert a mindennapokban csak ezekre van szüksége. Munkába vagy boltba járáshoz, gyerekmenedzseléshez egyeseknek bőven elegendők ezek is. Ha meg valami baj van, arra ott a szerelő, a tréleres, a családtag, vagy a haver, aki mindent is cipel magával, és titkon csak a megfelelő pillanatot várja, hogy csomagtere rejtett zugából előcsaphassa 170 ezer darabos szerszámosládáját. Embere válogatja.

Évszakfüggő cuccok

Sajnos az elmúlt években egy márciusi havazáson már pont annyira nem lepődik meg senki, mint egy negyvenfokos nyári délutánon, de azért az esernyőn túl akadnak szezonális cuccok. Szerintem a messze leghasznosabb nyári tartozék a hővédő fólia, mert nincs rosszabb annál, mikor azért nem tudunk elindulni, mert égési sérülést okoz a kormány, ne adj’ isten a bőrülés. Arról nem is beszélve, hogy eleve fáj beülni, mert a kocsi kétszer olyan meleg, mint a kinti levegő.

Télen már összetettebb a helyzet; kellhet hókefe, hókaparó, és téli ablakmosó folyadék is, ellenben hóláncra itthon már nagyon ritkán van szükségünk, pláne a sík területeken. A hókefe szerintem még a kisebb probléma, legrosszabb esetben kabátujjal, vagy egyéb kreatív módon, gyermek bevonásával is le lehet szedni még az összefagyott masszát is, viszont a jég már nagyobb falat. Az ugyanis nem jön le egy-két simításra, és az autóban ülve sem jó muri hosszú perceket várni arra, hogy leolvadjon a szélvédő. Végső soron a lőrés nagyságú kukucskáló kaparása is megoldás, de azért mégsem kifejezetten biztonságos. Ellenben számos olyan jégoldó sprét árulnak már, amiknek teteje egyben jégkaparó is, ezekkel lehetetlen lukra futni.

Koronavírus-kezdőszett

A maszkviselés, a folyamatos fertőtlenítés, a kézmosás tavaly óta mindenki számára olyan rutinná vált, mint a fogmosás, sőt. Emiatt mára már lettek olyan holmik, ami mindenki kötelező autós tartozéka; a kézfertőtlenítő, a maszk, esetenként az eldobható gumikesztyű, de a víz is inkább kézmosásra van, mintsem fogyasztásra. Talán azzal sem állítok valótlant, hogy a legnagyobb pánikot a maszk elmaradása kelti, hisz enélkül se ki, se be, se sehova.

De remélhetőleg lassan ezek kikopnak, majd feledésbe merülnek, és nem fog semmiféle maszk lógni a bólogató kutya feje felett, és a visszapillantóra akasztott plüss dobókockák között.