A Rulettastrának két komoly problémája van, milliónyi apróság mellett: az olajfogyasztás és a rozsda. Előbbit úgy tűnik, sikerült megoldani, több tempós autópályázás után sem látszik, hogy fogyna a kenőanyag. A rohadás pedig változni fog: jövő szombaton felsír a flex, és elkezdjük a rozsda fémre cserélését. Addig is viszont azzal tudom megkönnyíteni a lakatos munkáját, ha lebontom a belső kárpitokat.
Bolla Gyuri remek rendezvényt rántott össze a birtokán (tényleg birtok, még patak is folyik rajta), azt találta ki, hogy a sparherd és némi tea kíséretében kipattintjuk a motort a Mini Cooperéből. Ez még nem a BMW-féle újragondolás, hanem 1991-es, piros, a tetején Union Jacket hordó, nulla rugóúttal rendelkező sport-Mini. Pont mint az eredeti Olasz melóban.
A Mini konstrukcióját tekintve olyan, mint egy motorkerékpár, a motor és a váltó öntvénye közös, akárcsak az olajtér. Viszont ez azzal jár, hogy ha megreccsen a váltó, a komplett motor-váltó kettőst ki kell bontani. Kitalálták, megreccsent. A komplett szerkesztőség kivonult a gödöllői haciendára, hiszen a szerelés mellé kaját és napsütést ígért a házigazda. Emiatt gondoltam, hogy ha már úgyis annyian megyünk, a Mini mellett az Astrára is sor kerül.
Az Astra lakatolása ugyanis a jövő héten kezdődik a MűhelyPRN-ből ismert Avalon szervizben, viszont megígértem, hogy segítem Misi munkáját, ezért a problémás helyekről kibontom a kárpitot. Erre azért van szükség, mert a szigetelő és szövetanyagok nem szeretik a hegesztés miatt keletkező hőt, és most épp úgy érzem, nem szeretném, ha véletlen leégne.
Van egy pár lyuk az első taposólemezek oldalán: itt egy lemeztalálkozásnál és egy furatnál alakul ki a góc, ezért ki kell bontani a szőnyeget, és az alatta lévő szigetelő szivacsot. Igen ám, de ehhez először az üléseket kell kikapni, de itt van egy trükk. Az F Astra már biztonsági övfeszítővel futott, vagyis a küszöb oldalán, az ülés sínjén van egy pirotechnikai patron. Amikor az ütközésnél eldurran, akkor húzza be a biztonsági övet.
Viszont az Opelnél számítottak arra, hogy kikerülhet a nyereg, ezért a patron végén van egy fülekkel ellátott műanyag korong, amit ha becsúsztatunk a patron végébe, akkor nem süti el a tüzijátékot. Szépen a helyére csúszott a műanyag, de akkor is aggódtam kicsit, hiszen ha beharangozzák a durranást, az ember pszichésen nem tud eltekinteni tőle.
Miután kikerült a két fotel, oldottuk a középkonzolt, nem fogta sok csavar, és elég volt csupán felemelni, hiszen alatta is átfut a szigetelés, valamint a szőnyeg. És itt egy picit csaltunk: egy-egy ötcentis vágással kettéválasztottuk a szőnyeget középen, pont ott, ahol átfut a kardánalagút felett. Így megúsztam a komplett középkonzol kiemelését, és a műszerfalat sem kell bontanom, amikor pedig visszakerül a szőnyeg, a két apró metszést takarni fogja a középkonzol.
Amikor kiemeltük a rétegeket, láttuk meg, hogy a két külső lyuk valójában belső is: azt hittem, lesz még egy réteg lemez, de nem, a küszöb mellett most kilátni a földre. Nem baj, hiszen ezért csináljuk az egészet, hogy az ehhez hasonló lyukak begyógyuljanak. Mátéval mentünk neki a műveletnek, mi vagyunk a szerkesztőség talán két legbölcsészebb tagja, ezért amikor kikerült az első bútorzat, leültünk a hátsó ülésre, és a hirtelen eszméletlen tágas utastérben fogyasztottuk el a belga sört. Megvan a hangulata, nem is értem, miért nincs hosszított, sofőrős F Astra Caravan.
A kiszerelt szigetelés és kárpit két szempontból is jó: egyrészt könnyű kitisztítani, másrészt a szigetelésről eltüntethetem az algát, ugyanis víz is volt bent, nem kevés. Remélem, utóbbi a rohadáson keresztül jutott fel, és nem valamelyik eltömődött lefolyóból jön. Mivel az akció Gödöllőn zajlott, de én továbbra is Pilisborosjenőn élek, az üléseket vissza is csavaroztuk, mert haza kellett jönnöm az autóval.
A hátsó ülés kibontása lényegesen könnyebben ment, bár találtunk pár nem várt dolgot. Az ülőlap alatt volt egy halom gemkapocs, 150 forint, egy kósza jack dugó, meg még egy halom hülyeség. Az autó lassan fél éve van nálam, de még sosem voltam vele McDonaldsban, viszont a hátsó ülésről előkerült egy szál mekis krumpli. Durva belegondolni, mióta lehet ott, és még durvább elképzelni, miből van, ha még mindig úgy néz ki, mint amikor kiadták az ablakon.
Az autót mellesleg a Becsületesnepper is szemrevételezte, természetesen kapcsoltak a régi reflexek, addig mondogatta, hogy igazából ezen nincs is semmi rozsda, hogy majdnem megvettem tőle még egyszer az autót. A csomagtér kárpitjainak bontása sokkal gyorsabban ment, itt is meglepődtem, milyen kevés a lemez az csomagtér és a külvilág között. Azt gondoltam, az autó oldallemeze alatt még merevítők futnak, de nem, a tanksapka melletti rohadáson kilátni a külvilágba. Operatőrünk, Roland meglátta a művészetet a rozsdában, és elkattintotta ezt a képet Csepreghy Daniról, amin feltűnően hasonlít Ryan Goslingra. Végül az összes kibontott elemet visszatömtünk a csomagtartóba, majd visszagurultunk Pilisborosjenőre.
Természetesen egy rahedli patentet kell majd vennem az összeszerelésnél, mert egy részük eltört, de alapvetően várom ezt a részét a dolognak. Sok, alaposan megtakarított alkatrész, kárpit, és minden megy vissza a helyére. Már ha a lakatolásnál nem lépünk valami ordas taposóaknára.
Kövessétek a Rulettastra tartalmakat a Totalcaron , a Youtube csatornánkon , az Instagramon , és a Worldofastralogy -n!
Csatlakoznál?
Ha támogatóként beszállnál a projektbe, akkor írj a rulettkerek@mail.totalcar.hu címre.
