A legőrültebb Mercedes
Egy csomó görbe vasdarab négy masszív keréken, amelyre csak tessék-lássék jutott némi burkolat. Így írható körül a Mercedes Unimog hatvanadik születésnapjára készített tanulmány.
A gépet egy létező típus, az Unimog U 5000-es alkatrészeire építették, azzal a céllal, hogy felidézzék az univerzális munkagép első generációjának karakterét. Annyi stimmel is, hogy az első példányokon sem volt több burkolat, bár a jubileumi tanulmányon sokkal több a hatásvadász megoldás. Ilyen a nagy Mercedes hűtőrács, a jellegzetesen hajlított alváz, az apró fényszórók és a szabadon álló ülések. Inkább formatervezői ámokfutás ez, mint az ős-Unimog rokona, amely szükségszerűségből villantotta ki az alvázát, nem feltűnési viszketegségből.
Az eredeti Unimogot még 1946-ban terveztek, és 1951-ben került Mercedes fennhatóság alá. A cél egy olyan jármű elkészítése volt, amely szinte bármilyen munkavégzésre megfelel: helyettesíthet traktort, teherautót, terepjárót és földmunkagépet egyaránt. A koncepció alapja a portáltengelyes futómű volt, ami lehetővé tette, hogy az Unimog minden más, hasonló kerékméretű járműnél nagyobb hasmagasságot kínáljon. Az univerzális jármű ötlete bevált: máig sikeres termék, amely elsősorban sokoldalúsága miatt keresett.
Ma már egész rendszerként kínálják, kiegészítő berendezések tucatjaival. Manapság általában olyan feladatokra használják, ahol az efféle rugalmasság, és az igazán alacsony minimális sebesség kifizetődik, például köztisztasági cégeknél gyakori, ahol télen a hóeltakarítást és a sózást végzi, nyáron locsoló és utcaseprő gépként működik. Ezen kívül persze extrém terepjáró képességének is hasznát látják bizonyos területeken.
