Az európai haszonjármű-piac igen különleges követelményeinek igyekszik megfelelni a Hyundai, amely Törökországból indítja meg támadását a telítettnek tűnő piac ellen. A H350 ennek ellenére nem esélytelen, sőt, könnyen lehet, hogy rendesen megizzasztja majd a konkurenciát.
Az európai haszonjármű-piac igen különleges követelményeinek igyekszik megfelelni a Hyundai, amely Törökországból indítja meg támadását a telítettnek tűnő piac ellen. A H350 ennek ellenére nem esélytelen, sőt, könnyen lehet, hogy rendesen megizzasztja majd a konkurenciát.
A Hyundai, ahogy korábban már többször, nagy fába vágja a fejszéjét: egy olyan rugalmas felépítésű haszonjármű-családot mutat be, amely minden tekintetben egyenértékű a piacot uraló modellekkel. Ezzel európán kívüli cég még nemigen próbálkozott, de nem is nagyon adnak el járműveket ebben a szegmensben. A Hyundai is így volt ezzel: a H1-est néhány éve kivonták a piac egy részéről, mivel nemigen rúgott labdába Európában. A H350-est viszont úgy tervezték, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
Azt nem tudni, hogy csak a tervezők nézegették túl sokat a Mercedes Sprintert, vagy valóban sikerült hozzájutni a típus terveihez, de a H350 arányaiban és az orr-résztől eltekintve a lemezek kialakításában is kísértetiesen hasonlít a német konkurensre. Nem is csodálkoznánk, ha igyekeztek volna ilyen téren segítséget szerezni, hisz a legköltségesebb egy ilyen modell fejlesztésében a rugalmasan változtatható hosszúságú és magasságú struktúra kialakítása, az olyan részletek, mint a korszerű műszerfal, vagy a típusra jellemző orrkialakítás ehhez képest aprópénzért elkészíthető.
A Hannoverben kiállított autó egyébként 3,78 méter hosszú, 1,955 méter magas és 1,795 méter széles rakteret kínál, tizennégy rakományrögzítési ponttal és persze elválasztva a vezetőfülkétől. Később alighanem több méretben is elérhető lesz a típus, azt azonban már most tudni lehet, hogy kétféle dízelmotort kínálnak hozzá: a 2,5 literes CRDi dízel 150 lóerővel és 373 Nm nyomatékkal, illetve 170 lóerővel és 422 Nm-rel is elérhető lesz a H350-esben.
Bár nem sokkal több, mint egy Sprinter-utánérzés, a H350-esnek mégis van esélye Európában, mivel árban könnyen aláígérhet a konkurenciának. A gyártás ugyanis a török Karsan üzemben folyik majd, ahol meglehetősen olcsó munkaerővel dolgoztatnak, és ha ezt megfejelik olyan szolgáltatásokkal, amilyen a megszokottnál hosszabb garanciaidő, azzal a Hyundai akár rovid időn belül felforgathatja a haszonjármű-piac erőviszonyait. A másik lehetőség az, amit az i40-essel sikerült előadni: ha nem tudják valamivel kiemelni a választékból a típust, akkor legfeljebb a középmezőny hátsó felében fér majd el a H350. Kíváncsian várjuk, hogy alakul a típus karrierje.