Lada 2106 Fantasy 1.7GT

Az egész úgy indult, hogy volt egy húsz éves szétrohadt családi 21060-as Ladánk. A család már nem tudta fenntartani, nekem viszont autó kellett. Két lehetőségem maradt: kidobom vagy rendbe teszem. Az utóbbinál maradtam, mert nem volna szívem megválni imádott, hűséges autómtól.

Elkeseredetten keresgéltem a tuningcégeket, gépműhelyeket. Mindenki ellenem volt, azt mondták, nincs megoldás, a blokk használhatatlan, mehet a kukába. Néhányan felajánlották a perselyezés lehetőségét, bizonygatva, hogy a magyar kisipar jó kis 80,4 mm-es dugót önt. Nekem mindenképpen ez a blokk kellett, mert idegennek érezném a másik blokkot - és többletköltséget okozott volna az átírás is.

Nagy nehezen megfűztem egyik haverom, hogy kapjuk le a hengerfejet az 1.5-ös, elég friss kocka Ladájáról, elemzés céljából. Meglepődve tapasztaltam, a blokkban (21030) a hengerek falvastagsága igen csekély.

Ekkor jött egy végiggondolatlan, hirtelen, őrült ötlet: legyen a motorom 1.7-es.

Újra telefonvégre kaptam majd mindenkit az országban, aki Ladát tuningol vagy felújít. Újabb kérdést tettem fel nekik, most már konkrét elképzeléssel: 1.7. Az eredmény megint elkeserítő volt: csak azt mondták, hogy nem lehet, mert ... És különben is hülye vagyok, ne akarjak okos lenni, mert nem értek hozzá. Okos ötletek megint: perselyezés kisipari dugóval. Persze azért azzal vigasztaltak, hatszámjegyű magyar forintokért csinálnak ebből jó mocit, de nem mondanak semmiféle adatot a hogyanjáról. Mondanom sem kell, hogy ezektől égnek állt a hajam.

A rendelkezésemre álló Lada dokumentációk alapján elkezdtem vizsgálni a dugattyúkat. Eldöntöttem, mindenáron az 1.7 rulez, legfeljebb bukok az egészen néhány tízezrest. Valamint rádöbbenek, hogy tényleg nem értek hozzá. Azért is az 1.7 mellett szólt, hogy akkor legalább gyári Lada alkatrészekkel építhetem a mocit, így szervizelhető maradhat és nincs gond az alkatrészellátással sem.

Hazavittem egy laptopot és nekikezdtem számolgatni. Végül arra jutottam, ha nagyon kell, bele lehet szerelni a 82-es átmérőjű dugókat. A következőkben kitűztem a célokat: kis fogyasztás, nagy nyomaték és teljesítmény, hosszú élettartam kis karbantartási igényességgel és nem utolsósorban alacsony szennyezőanyag-kibocsátás. A gépmunka akkor is annyi, ha kicsi a sűrítés, meg akkor is, ha nagy. A blokkig meg volt tervezve minden, de utána kellett számolni a sűrítésnek. Olyan alacsony lett volna a sűrítés, mint a 71-es variánsé (Kínai Népköztársaság, 76 oktános benzinhez).

Nagy sűrítést akartam, hogy lehetőleg optimálisak legyenek motor paraméterei. A hengerfejnél adódtak a hibalehetőségek: a szelepek bele fognak érni a dugókba. Végül kiszámoltam, hogy gyári vezérműtengellyel (9,72 mm-es szelepemelés) még "éppen" nem érnek össze. Ez viszont az jelenti, hogy a vezérműlánc nyúlására nagyon oda kell figyelni, de nem veszélyes a helyzet. Mire mindent kiszámolgattam, kereshettem olyan gépműhelyt, ahol nem okoskodnak sokat és úgy csinálják meg, ahogy kérem.

Találtam egy címet, ahová végül elvittem a motort. Átnyújtottam az ötoldalas megmunkálási útmutatót a pontos méretekkel. A pasinak hullámzott a homloka az adatok láttán. Azonnal íratott a kolléganőjével egy nyilatkozatot, aminek az volt a lényege, hogy megcsinálják, de felelősséget nem vállalnak, csak a megmunkálás pontosságáért. Nem tehettem mást, aláírtam. Egyébként úgyis mindenhol a felhasználóra fogják, ha mégis rosszul csinálják meg a motort, és besül. Ezért úgy érzeztem, az aláírással nem vesztek semmit.

Ez a papír maga után vonta, hogy nekem kell még átvétel előtt nagyon szigorúan ellenőriznem a vasakat. Összeraktam a blokkot, megforgatva nagyon tetszett. Helyére került a motor. Aztán akkor emelkedett fel az adrenalinszintem, amikor a frissen beszerzett automata szívatós 21053-1107010-61-es Solex karbival megtettem első indítási kísérletemet.

Beindult!!!

Szépen járt az 1.7-es, egyenletesen, csendesen, semmi rendellenesség, semmi fémes hang, semmi kopogás. Megnyugodtan vettem tudomásul, ezek után már nem lehet rossz.

Az autó megkapta fantázianevét: Lada 106 Fantasy 1.7GT. A Fantasy név talán érthető azok után, hogy az egészet - rajtam kívül - mindenki csak halott fantáziálásnak ítélte.

A motorról: 1689 cm3, 82 mm furat, 80 mm löket, 10,6:1 sűrítés, a teljesítmény és nyomatékadatokról csak számított adataim vannak, de jóval meghaladják az eredeti 21060 értékeit. Az illesztésekről annyit, hogy 0W-40-es olajra lett tervezve.
Tapasztalatok: szépen húz, már 50 km/h-tól használható az 5. fokozat. Bejáratás alatti városi fogyasztás 7,5 l/100 km-re adódik.

A pontos megmunkálási adatokat négy fő ok miatt még publikálom:
-a motor még csak alig ment (650 km), ebből adódóan a motor jósága még nem állapítható meg egyértelműen,
-jó sok időt töltöttem a motorral kapcsolatos rajzokkal és számításokkal, ezért egyelőre nem szeretném, ha valaki ilyen mocit csinálhatna töredék időráfordításból,
-nem szeretném, ha mostanában bárkinek is ilyen motor dohogna az autójában, elvégre ettől egyedi az autóm,
-nem szeretném, ha bármely tuningműhely, ahol engem lekoptattak az ötletemmel, 1.6-ról 1.7-re való átalakításról szóló hirdetését olvashatnám a publikálásom alapján.

Bocsi, ha valakit megbántanak ezen utolsó mondataim, de nekem fontosabb az őszinteség, mint mindenféle kamuval előállni.