Daihatsu OFC-1: miniroadster másodszor

Hat év telt el azóta, hogy a japán kisautógyártó leleplezte a Copent, és most itt a lehetséges utód. Az OFC-1 ugyanúgy tanulmányautóként kezdi pályafutását, mint annak idején a Copen, és nagyon sokban hasonlít is elődjére, bár még bizonytalan, hogy a Daihatsunál ismét rászánják-e magukat a szériagyártásra, vagy sem.

Az OFC-1 külsőre messze nem olyan karakteres, mint a Copen, viszont 17 hüvelykes alufelnijeivel, integrált hátsó szárnyával, hosszabb orrával és rövidebb farrészével egyértelműen sportosabb jelenség. Ebben nyilván szerepet játszik az új, három részes, összecsukható keménytető is, amely jóval kisebb helyet foglal, mint a Copen kétrészes teteje. Állítólag még összecsukott állapotban is jut mellette egy kevés hely a csomagoknak az apró roadster rövid hátuljában.

A kétüléses apróságba a Daihatsu 660 köbcentis háromhengeres turbómotorja kerül, amely 63 lóerős, 103 Nm csúcsnyomatékú, de ami a mostani zöldautó-őrület közepette talán még feltűnőbb, hi-tech trükkök nélkül is megelégszik 4,6 liter benzinnel 100 kilométeren, szén-dioxid-kibocsátása pedig csupán 101 gramm kilométerenként. Az apró motorhoz fokozatmentes automata csatlakozik, amely a vezetési élmény kedvéért hétsebességes váltóként is használható. Szintén örömautózáskor jönnek jól az elektronikusan vezérelt lengéscsillapítók, valamint a négy tárcsafék.

Európában eddig nemigen haraptak rá a vásárlók az ilyen apró roadsterekre, pedig nem a Copen volt a kategória egyetlen képviselője, a hasonló méretű és teljesítményű Smart Roadster sem fogyott igazán jól. Ezért meglepő, hogy az OFC-1 bemutatóját éppen Frankfurtban, és nem az október végi Tokyo Motor Show-n tartják, ahol sokkal nagyobb figyelemre számíthatott volna.