Egy korszaknak vége a Ferrarinál. Az F430 nyugdíjba mehet, megjött az erősebb, gyorsabb, látványosabb utód.
A középmotoros, V8-as Ferrari az az autó, amelyet egyszerűen nem ronthattak el a tervezők. Mindig ez a típus tartotta el a sportkocsigyártót, és az F430 igazán sikeres volt, így a maranellói tervezőknek nem volt könnyű dolga. Minden szempontból felül kellett múlniuk az elődmodellt, de az első fotók és adatok alapján úgy néz ki, a 458 Italia minden szempontból megfelel az elvárásoknak.
A forma egyszerre elegáns, dinamikus, ultramodern és hagyománytisztelő. Az arányok egyértelműen az Enzót idézik: előre csúszott utastér, rövid far, hosszú orr, nyúlánk, könnyed kontúrok jellemzik a típust. Az F430-ason, és közvetlen elődjén, a 360-ason nagy hangsúlyt kaptak a légbeömlők, a 458-ason azonban inkább a karosszéria éleivel játszottak a tervezők, a nyílásokat pedig igyekeztek eldugni. Ahogy korábban, ezúttal is két nagy nyílás került az autó orrára, de ezeket egy széles fekete betét veszi körbe, így egyáltalán nem feltűnőek, a motor szívónyílásait pedig, amelyek korábban a hátsó kerekek felett, igazán feltűnő helyen voltak, a hátsó oldalablakok sarkába rejtették. Ennek ellenére az új Ferrari sokkal inkább tűnik utcai versenyautónak, mint bármelyik elődje: karcsúsága ellenére félelmetes jelenség, amely már álló helyzetben is száguldani látszik.
Az autó méretei ugyanakkor nem nőttek sokat: a hossza 4,53 méter, a szélessége 1,94 méter, a magassága 1,21 méter, a tengelytávja pedig 2,65 méter, azaz csupán egy-két centivel szélesebb és hosszabb, valamint néhány milliméterrel alacsonyabb az elődjénél. A műszaki megoldások is hasonlóak: V8-as középmotor, hétsebességes szekvenciális váltó és hátsókerék-hajtás, ahogy az elődnél megszoktuk, bár a 458-as erősebb és gyorsabb lett. A motor hengerűrtartalmát 4,3-ról 4,5 literre, a teljesítményét 490-ről 570 lóerőre növelték, ugyanakkor az autó csupán 1380 kilogrammot nyom, így gyorsabb lett, mint a drágább Ferrari modellek. Mindössze 3,4 másodpercre van szüksége a 100 km/h-s sebesség eléréséhez, a végsebessége pedig 325 km/h. Közben ráadásul még jóval takarékosabb is, mint az F430-as volt: akár 13,7 liter benzinnel is beéri 100 kilométeren, vegyes ciklusban, szemben az elődjével, amely legalább 18,3 litert zabált ugyanilyen körülmények között. Ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is csökkent, 420-ról 320 g/km-re, bár ez az az adat amely biztosan hidegen hagyja a jövőbeli Ferrari-vásárlókat. A motoron túl a hajtáslánc és a fékrendszer is sokat fejlődött, bár ez nehezebben számszerűsíthető. Az elektronikusan vezérelt önzárási fokú differenciálmű állítólag jobb gyorsulást eredményez, a nagy teljesítményre optimalizált ABS-sel pedig 32,5 méteren állóra fékezhető az autó 100 km/h-ról.
A 458 Italiát, amelynek a finomhangolásában állítólag Michael Sumacher is részt vett, először a szeptemberi Frankfurti Autószalonon láthatja a közönség élőben, és úgy tudjuk, az első példányok még az ősz folyamán eljuthatnak új tulajdonosaikhoz.
