A rendőrség levezette, hogy miért jogos az 50 ezres büntetés, ha valaki a közlekedési lámpa sárga jelzésén talál áthaladni. Jogilag nyilván igazuk van, csakhogy a KRESZ nem pénzbehajtásra való.
A hónap elején kezdtek érkeztek az első hírek, hogy az ország egyes részein azért is kemény büntetéseket fizettetnek a közlekedőkkel, ha sárga jelzésnél hajtottak át egy kereszteződésen. Meglepő ötlet a rendőrség részéről, hiszen a sárga jelzés afféle szürke zóna – a szabály szerint meg kell állni, ha lehet – de még reménykedhettünk benne, hogy csak valami helyi túlbuzgalomról van szó, és a rendőrség nem arra fordítja drága adónkból fenntartott erőforrásait, hogy ilyen határesetekben tartson kivizsgálásokat, és próbálja bizonyítani, hogy a közlekedő szabályt szegett. Sajnos azonban túl optimisták voltunk.
A rendőrség honlapján ugyanis megjelent egy jogi fejtegetés, amely szerint a törvény betűjét szigorúan értelmezve a rendőrségnek még dokumentálnia sem kell, hogy valaki áthajtott a sárga jelzésen, már akkor is büntethet. Azaz ha készült valamilyen bizonyító erejű felvétel, akkor közigazgatási bírság kiszabására kerül sor – ennek az összege fix 50 000 forint – de ha nincs bizonyíték, a rendőr bemondása alapján akkor is kiszabható 3000-20 000 forint helyszíni bírság, vagy 30 000 forint, ha szabálysértési eljárássá dagadna az ügy. Mindezt úgy, hogy a törvény szövege szerint „...a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni.”, azaz videófelvétel, és az ezen alapuló járműdinamikai számítások nélkül bizonyíthatatlan, hogy szabályos, vagy szabálytalan magatartást tanusított-e a közlekedő.
Bár a jogi okfejtés nyilván szilárdan áll a lábán, mégis komoly problémákat vet fel az a tény, hogy egyáltalán megszületett. Ez ugyanis azt mutatja, hogy rendőrségünk gyakorlatot akar csinálni a sárgán áthajtó autósok bírságolásából. A KRESZ viszont nem erre való: bár ugyanolyan jogszabály, mint a többi, mégis, elsősorban a biztonságos közlekedés szabályrendszereként szolgál. A fent idézett rész megfogalmazása is arra utal, hogy az eredeti jogalkotói szándék szerint a sofőr mérlegelheti, mivel okoz nagyobb bajt, ha a sárga jelzést meglátva hirtelen fékez, vagy ha még áthalad rajta. Ha viszont ezt a mérlegelési lehetőséget elveszi a rendőri szigor – hiszen ki akarná a fizetése negyedét a közegnél hagyni – akkor számíthatunk rá, hogy alaposan megszaporodnak majd a csikorogva fékező, esetleg váratlan veszélyhelyzeteket előidéző autók a lámpás kereszteződések előtt, amikor sárgára vált a lámpa. Egy ilyen helyzetből pedig sok minden kisülhet, némi anyázástól akár súlyos anyagi kárig – és a rendőrségnek, legalábbis elvben egyik sem lehetne a célja.
