Még nem egészen világos, hogy kiknek szánja a VW cseh leányvállalata ötödik modelljét.
A négyéves fejlesztési idő kissé hosszúnak tűnhet, de a Skodának jó oka volt a késlekedésre. A Yetihez ugyanis nem voltak meg a megfelelő műszaki alapok. A Fabia bázisára nem akartak még egy szabadidő-autót építeni - arra ott van a Roomster, amelyből hamarosan elkészül a magasított, terepjáró-fazonú változat is -, a VW Tiguan és az Audi Q5-ös padlólemezét viszont nem használhatták, mivel túl drága lett volna. Végül az Octavia lerövidített platformjára esett a választás: erre eléggé tágas autót lehet építeni, kellőképpen olcsón.
A formaterven keveset változtattak: megmaradt a szögletes, magas utascella, a B-oszlop kivételével feketével burkolt ajtóoszlopok és a jellegzetes orrkialakítás is, a fényszórók sarkában elhelyezett kisebb kerek lámpákkal. Az összkép az arányok eltolódása miatt mégis más: míg a tanulmány fürge, mokány kisautónak tűnt, addig a szériagyártásra szánt Yeti jóval nagyobb darab, nehézkesebb autó benyomását kelti. Ez azonban csak a látszat: 4,2 méteres hosszával a hobbiterepjáró rövidebb, mint az Octavia, így a kompakt szabadidő-autók mezőnyében kifejezetten kicsinek számít. Ennek ellenére eléggé tágas belső teret ígér: a csomagtartóba lehajtott ülésekkel 1,76 köbméternyi tárgy fér, több, mint akár a Golf Plusba.
A Yeti összesen ötféle motorral lesz elérhető. A benzines alapváltozatba, amely csak elsőkerék-hajtású lehet, az új, 1,2 literes, 105 lóerős TSI turbómotor kerül, amelyet az új Polóban is most mutatnak be. Az Auditól származó 1,8 literes, 160 lóerős turbómotor a másik választási lehetőség, ha valaki a benzines modellekhez ragaszkodik - ehhez már összkerékhajtás is jár. A dízelmotor-választékot háromféle kétliteres TDI motor alkotja: egy 110, egy 140 és egy 170 lóerős. A leggyengébb két- és négykerék-hajtással is elérhető lesz, a többihez mindenképp jár az összkerékhajtás. Agyonkomplikált terepjáró-hajtásláncról persze szó sincs, a Yetibe is ugyanazt a Haldex-kuplungos rendszert építik, amely a többi összkerékhajtású Skodában is szolgál, azaz csak akkor kezdenek hajtani a hátsó kerekek, ha az elsők már csúszni kezdtek.
A Yetit igazából nehéz hová tenni: nagy kerekű, magas, de viszonylag rövid kombiféleség, némi terepjáró képességgel. Rossz kelet-európai utakra vagy telekre járni tökéletes lehetne, de a motorválaszték láttán az az érzésünk, hogy nem lesz igazán olcsó. Ugyanakkor nem egy felvágásra alkalmas jármű - annál sokkal józanabb a külseje, és jaszkarizni amúgy is jobban lehet egy Tiguannal. Mindenesetre az idén a kereskedésekbe kerül, így rövidesen kiderül, hogy a Skoda valóban megtalált-e egy kiaknázatlan piaci rést, vagy újabb válasz született egy fel nem tett kérdésre.
