Az ötlet elvileg ígéretes: egy teljes vázszerkezet 67 kilogrammot nyom, és percek alatt összerakható. Csak az a kérdés, hogy lehet-e elég olcsó.
Magnéziumötvözetet sok területen használnak: repülőgépekben és méregdrága versenyfelnikben éppúgy, mint a legdrágább és legmasszívabb fényképezőgépekben és hordozható számítógépekben – azaz mindenhol, ahol fontos a kis tömeg és a nagy merevség. Eddig azonban nem merült fel, hogy személyautók vázszerkezetét is ebből a könnyűfémből alakítsák ki. Talán azért, mert köztudomású, hogy a magnézium szép fehér fénnyel, ezer fok feletti hőmérsékleten ég, ha valahogy meggyullad, vagy egyszerűen mert túl drága, nem tudni. Most azonban előkerült az ötlet: a sportkocsijairól ismert AC Cars fejleszti a technológiát.
A fejlesztők érdekes módon nem a sportkocsikban, hanem elsősorban elektromos járművekben tartanák hasznosnak a magnéziumvázat, ahol az alacsony tömeg jelentősen növelheti az energiafelhasználás hatékonyságát. Abban persze nem vagyunk biztosak, hogy ott, ahol amúgy több száz kilogrammos akkumulátorokat kell elhelyezni, a vázon spórolható néhány tíz kilogramm tényleg annyit számítana, de az AC-nál egyelőre hisznek a megoldás életképességében, annyira, hogy már a Genfi Autószalonon ki is állítanának egy prototípust. A cég persze nem az elektromos autók amúgy is túlzsúfolt piacán próbálna megkapaszkodni, inkább a fejlesztési eredmények licence számára keresnek vásárlót, ehhez kell valamilyen kézzelfogható példajármű.
Az apró, kupészerű villanyautó fejlesztésére három szakembert kértek fel: a magnéziumváz a korábbi Lotus-mérnök, John Owen, a karosszéria egy autóipari formatervező, Ron Saunders, az elektromos hajtáslánc pedig a GM-től származó specialista, Dr. Moshe Miller irányítása alatt zajlik. Emellett a magnézium megmunkálásában egy izraeli vállalat, az ALubin is segíti az AC csapatát.