A halottakat is ki szokás festeni a ravatalozás előtt, és – mit szépítsük – a Maybach már nem tűnik élőnek.
A Daimler egyik nagyszabású melléfogása az elmúlt évtizedben a Rolls-Royce rivális elkészítése volt. A Maybach nagyobb, erősebb és kényelmesebb, mint a brit vetélytársak, de ez sem volt elég: Németországon kívül nagyon hiányzott egy igazán jól csengő név – mondjuk amilyen a Mercedesé. Így a méregdrága autók nem fogytak igazán, és ebből kifolyólag a paletta fejlesztésére sem maradt pénz. Nem tudjuk, hogy a Daimler miért döntött az 57-es és a 62-es átalakítása mellett – ennél azért több kéne, hogy új életet leheljenek a márkába, mondjuk még legalább egy másik modell és a jelenlegiek leváltása –, de egy átlagos modellfrissítésnél ezúttal sem telt többre.
A legfeltűnőbb változás a vaskosabb keretű hűtőmaszk, amely frissebb benyomást kéne keltsen, de a szerkesztőségben többen is azt a kérdést tették fel a láttán, hogy már megint milyen kínai szörnyűség ez. A lényegen az új rács persze nem sokat változtat – a többségnek eddig sem mondott sokat a Maybach-arc. Belül elsősorban az elektronikus berendezéseket cserélték korszerűbbre: lett 19 hüvelykes kijelző, az újabb lemezformátumokat is olvasó DVD lejátszó, Bluetooth rádió és 21 hangszórós Bose hifi – ezekre mindenképp szükség volt, hogy a Maybach ne látsszék elavultnak régimódi elektronikája miatt.
A motorokhoz alig nyúltak: csak az S változat lett erősebb, 612 helyett 630 lovas, de itt sem a teljesítmény növelése volt az egyetlen cél. A fogyasztást is visszafogták egy kicsivel, így vegyes ciklusban 16,4 helyett már csupán 15,8 liter benzin fogy 100 kilométeren, persze alig simogatva a gázpedált. Ezen kívül az új motor már teljesíti az Euro5 normát is.
A felújított Maybach premierjét Kínában tartják, hátha meghozzák az ottani gazdagok étvágyát, hiszen az Egyesült Államokon, a Közel-Keleten és Németországon kívül ez a legígéretesebb piac egy ilyen drága személyautó számára.
