Ez megmenthette volna a Rovert

Annyi más ígéretes tervhez hasonlóan az R55 sem jutott túl az agyagmodell fázison, pedig igazán érdekes jármű lehetett volna.

Az életnagyságú agyagmodellként létező autókezdemény egyáltalán nem tűnik ódivatúnak, pedig durván 13 éve szakították meg a fejlesztését – az utolsó időszakban, amikor a Rovernek még volt pénze és mérnöki kapacitása új szériamodelleken dolgozni. Akkortájt a BMW még komolyan gondolta, hogy a Roverből nyereséges céget farag: már tervezni kezdték az új Minit, és az utolsó simításokat végezték a 75-ösön, amely ennek a korszaknak az egyetlen újdonsága lett az angol gyártónál.

A sorozat második tagja lehetett volna az 55-ös, amely elég szokatlan konstrukciós elvek alapján készült. A 3-as BMW-hez hasonló méretű modell feltűnően hosszú, 2,8 méter körüli tengelytávjával, illetve rövid első és hátsó túlnyúlásával kiváló helykínálatot ígér – karakterét tekintve olyan, mintha a Chrysler 300C zsugorított változata lenne. Az autó persze fronthajtással készült volna, az akkor még korszerűnek számító K sorozatú motorokkal. Pontosan nem tudni, hogy miért nem jutottak túl a formaterv elkészítésén, de végül csak az életnagyságú makett maradt, amely csak nemrégiben került elő.

A Rover végzetét végül épp az új modellek hiánya okozta: az 1990-es évek elejéről származó, Honda-alapú 25-ös és 45-ös az ezredfordulóra már nem számított versenyképes terméknek, a 75-ös önmagában pedig kevés volt, így 2005 tavaszán a BMW által jelképes összegért továbbadott gyár csődbe jutott, a maradékait a kínaiak vásárolták fel.