A Toyota motor kevés a Lotusnak

Úgy néz ki, a britek önálló motorfejlesztésbe fognak: azt mondják, a Toyota V8-asa elriasztaná a vásárlókat az olyan drága modellektől, mint a Lotus Esprit.

Úgy néz ki, a britek önálló motorfejlesztésbe fognak: azt mondják, a Toyota V8-asa elriasztaná a vásárlókat az olyan drága modellektől, mint a Lotus Esprit. A motorfejlesztés meglehetősen drága dolog, és ráadásul a tervekben rögtön kétféle motor, egy V6-os és egy V8-as szerepel. A Lotus igazgatója, Dany Bahar azonban azzal érvel, hogy a közelmúltban háromféle motort terveztek külső megrendelőknek, így képesek elvégezni a feladatot.

A Lotus az 1970-es és 1990-es évek között elsősorban saját motorjaikat használták: előbb egy négyhengerest, majd az utolsó Esprit generációban egy saját tervezésű biturbó V8-ast használt a sportkocsigyártó, és csak akkor kezdték ismét mástól vásárolni a motorokat, amikor újra olcsó sportkocsikat kezdett gyártani. A fronthajtású Elanba Isuzu négyhengeres került, az Elise és az Exige pedig Rover motorral mutatkozott be. Csak az MG-Rover csődje után váltottak Toyota és Opel négyhengeresekre. A Lotus persze minden idegen motort igyekezett jobb formába hozni: módosították a vezérlésüket, a szívó- és a kipufogórendszert és számos más paramétert, de úgy néz ki, ennyi Baharnak nem elég, most, hogy ismét a Ferrarival szeretne versenyezni a cég.

Valószínű, hogy a Lotus tervezői itt is a moduláris tervezés előnyeit próbálják majd kihasználni, akárcsak a karosszéria-építésben. A V6-os és a V8-as várhatóan nagyrészt ugyanazokból az alkatrészekből áll majd össze, hogy minél olcsóbban kijöjjön egy-egy példány, sőt, azon sem csodálkoznánk, ha később egy soros négyhengeressel bővítenék a palettát, tovább nyírbálva ezzel a költségeket. Az persze biztos, hogy a Toyota motorjainál csak drágább lehet a saját család, de ha sikerül, amit a Lotus új vezetője szeretne, akkor a vásárlók a különlegesebb sportkocsikkal együtt a motorfejlesztést is bőségesen megfizetik majd.