Zöldet kapott a karbon-Lamborghini
Az ultrakönnyű, ultradögös sportkocsit tucatszám vinnék a rajongók. Az ár úgy látszik, nem számít.
A Sesto Elementót még tavaly szeptemberben mutatta be a Lamborghini, afféle technológiai bicepszmutogatásként. A gépben a Gallardo mechanikája lakik – méretben és felépítésben is arra emlékeztet – de a formája valamivel izgalmasabb, és ahol lehetett, karbonszálas műanyagból építették meg.
A nagy attrakció az, hogy a gép üresen csupán 999 kilogrammot nyom, míg a legkönnyebb szériagyártású modell, a szintén 570 lóerős Gallardö LP570-4 Superleggera is 1,34 tonnás. Ez elsősorban a gyorsuláson látszik meg: a Sesto Elemento 2,5 másodperc alatt éri el a százas tempót, azaz ezen a téren ugyanazt tudja, mint a Bugatti Veyron. A végsebessége ugyan nem haladja meg a 300 km/h-t, de ez a szériapéldányoknál sem lehet túl érdekes, mert ezek sem kaphatnak majd rendszámot, csak zárt pályán lesznek használhatók. Olyan versenypálya pedig kevés van, ahol át lehet, vagy érdemes lépni a háromszázat.
Az sem valószínű persze, hogy a Lamborghini vezetői által beígért 20 példány gyakori vendég lesz a versenypályákon. Már csak azért sem, mert a tiszta karbonszálas váz károsodás esetén lényegében dobható a kukába, a szénszálas modell pedig épp elég ritka lesz ahhoz, hogy gyűjtőknél végezze mind. Magánál az autónál is sokkal lényegesebb, hogy a Lamborghini, és rajta keresztül a Volkswagen csoport a Sesto Elemento gyártása révén további tapasztalatokat gyűjthet a szénszálas műanyag alkatrészek fejlesztésében és gyártásában, ami később a nagyobb sorozatban készülő modellek tervezésénél is hasznosnak bizonyulhat.
