Érdekes fazonú tanulmányautóval lepi meg a közönséget a koreai gyártó: elegáns, hosszú orrú kupénak indul, a végén inkább már kombi, de olyan testes, vaskos jelenség, mint egy hobbiterepjáró. Egyszerű vonalú, de az arányai eladják – ha a BMW mutogatná vesékkel, simán elmenne X4-esnek, és tarolnának vele.
Ami viszont zavarbaejtő, hogy a súlyosnak tűnő autóba csupán egy 1000 köbcentis háromhengeres benzinmotor jutott, némi villanymotoros segítséggel. A kombinált teljesítmény 109 lóerő, ami a sportos fazonhoz minimum vérszegénynek tűnik. Persze szép dolog a 120 km-es elektromos hatótávolság, a 700 kilométer egy tankkal és a 45 g/km-es szén-dioxid-emisszió – ami egyébként 2-3 liter környéki fogyasztást feltételez – de rossz belegondolni, hogy micsoda vánszorgást művelhet ez az erőt sugárzó autó, és milyen könnyedén előzgethetik a Kia Picantók, miközben megpróbál eljutni A pontból B-be.
Az i-oniq persze még csak tanulmány, és valószínűbb, hogy stílusával befolyásolja majd a Hyundai sorozatgyártású termékeit, mint ezzel a kiskocsiba való hajtásrendszerrel, de úgy néz ki, el kell fogadnunk, hogy a hagyományos értelemben vett autóvezetés, és annak élvezhetősége az autógyártók egy jelentős része számára nem része a jövőképnek.
