Valamennyire nálunk is ismertek a Taták, noha az indiai kocsik importja nem igazán működik. Hiába sírunk-rívunk, ezek az Indiát mobilizáló autók mifelénk nem elég vonzóak: tán a nevükkel volt baj, vagy az árukkal. Vagy azzal, hogy ma már a legritkább esetben veszik a terepjárót terepre.
Márpedig az alvázas, 4x4-es Taták legnagyobb erényei közúton nem érvényesülnek. A nagy szabad magasság, a merev hátsó híd nem előny a mai SUV-ok vásárlói szemében. Ahogy elnéztem, amúgy sem halad túl nagy léptekkel a termékfejlesztés: a Tata Safari Storme néven bemutatott vadonatúj típus tulajdonképpen a régivel azonos, igaz, megerősítették az alvázát és új a kettős keresztlengőkaros első futómű is. Igazi strapatechnika, szemből pedig minden formai hangsúlyozás nélkül ott a fekete kartervédő, amely tényleg védi is a motor alját, szemben a bohócterepjárók ál-alumínium, kamu kartervédőivel. Az új Storme-ba egyébként 2,2 literes common rail dízelt szerelnek, 140 lóerővel, az ötfokozatú váltó mellé van felező is. A sok vasnak megvan a súlya is, 2100 kilótól indul a kocsi saját tömege.
A karosszéria maradt, amilyen volt, vagyis az ős-Discoveryk másolata, öt rendes és két lehajtható üléssel a csomagtartóban. Igaz, az orrát erősen átszabták, újak a lámpák, bár ez sokat nem mond az európai szemnek, amelybe finoman szólva sem égett bele a Safari formája. Objektíven nézve elmegy a forma, semmi visszataszító nincs rajta, bár nem is különösebben vonzó. Talán ezért sem igazán megy a szekér Európában.
Mert a Tatákat árulják Európában, mondta el kissé sértődötten a helyi, anyagmozgatóként is működő okos ember, miután lerakott egy papírdobozt. Például évtizedek óta ott vannak a spanyoloknál és az olaszoknál, de a lengyeleknél is van képviseleteük. Igaz, nálunk is volt egy kecskeméti cég, amely árulta az autóikat, ám különösebb sikereket nem tudtak felmutatni az indiai autók elterjesztésében.
Pedig a Tata nemcsak alvázas, terepjáró-szerű kocsikat gyárt – ezek közé sorolható a szintén kéttonnás, hétüléses Aria egyterű is –, hanem normál személyautókat is. Igaz, a genfi standjuk alapján a Nano európanizálásáról már letettek, de az Indica Vista, és Indigo Manza típusok egészen elfogadhatónak tűnnek, legalábbis azok számára, akik minimálautót keresnek. Ha konkurenseket kellene megjelölnünk, a Vista mondjuk a Dacia Sandero, míg a Manza a Logan konkurense lehetne. Árakat nem mondott az indiai illetékes, de az olasz honlapjukon a Vistát 8950 eurós áron kínálják 1,4-es benzinmotorral, ami nagyjából 2,7 millió forintnak megfelelő összeg.
Ennyiért már rendes autót is kapni, mondhatja bárki, ami persze csak részben igaz, hisz az európai gyárak modelljei ennyiért szintén gagyik, alulfelszereltek, szánalmas motorokkal. Sajnos a Taták belseje nem nagyon állja még így sem az összehasonlítást, de a már említett Daciákhoz képest egy körrel jobb, annyiban mindenképp, hogy valahogy látszik rajta a jó szándék. A Manza egyébként a Vista lépcsős hátú verziója, mintegy 45 centivel hosszabb nála, ám a formatervük ugyanúgy azt tükrözi, milyennek képzeltük a jövőt a kilencvenes években. A két modellt egyébként 1,3 literes dízelmotorral is árulják (90 LE), ez a Fiat-Suzuki-Opel autókban használt kis dízel Qaudrajet fantázianéven került be az ártáblázatokba.
A stand fénypontja egyébként egy miniautó volt, amit elsőre valamiféle Nano-jövőtanulmánynak néztem. Azonban szó sincs itt semmi Nanóról (annál egyébként nagyobb is az autó), az európai változatnak már híre-hamva sincs. A Megapixel nevű makett inkább formai szempontból fontos, állítólag a jövő Tatái így fognak kinézni.
Azért hívom makettnek, mert nem tette működő autó benyomását, noha a hivatalos kommüniké szerint hatósugárnövelős villanyautó, amely az akkuit és a benzintartályát kiürítve akár 900 kilométert is megtehet. Csak épp azt nem árulták el, emkkora a tank és az akku kapacitása. Mindenesetre az átlagfogyasztása így kiszámolva egész tűrhető: minden egyes literrel elmegy száz kilométert. Ja, és még egy érdekesség: az agymotorok ellentétes irányú működtetésével és a kormány alapos eltekerésével a Megapixel szinte egy helyben meg tud fordulni: a kör átmérője mindössze 5,6 méter, azaz gyakorlatilag fele bármilyen kisautóénak. Az ötlet jó, bár szerintem a Tatáknak már az is jót tenne, ha hasonlóan néznének ki.
