Tönkremegy a Lola?
A Lola egyike volt annak a néhány cégnek, amelyek évtizedek óta meghatározzák a világ gyorsasági autósportját. Szinte nincs is olyan pályaverseny-kategória, ahol a Lola autói ne fordultak volna meg, de a dicső múltból nehéz megélni, és manapság versenyautóból is egyre kevesebb akad.
A Lolát Eric Broadley alapította még 1958-ban, és a cég versenyautói már az 1960-as és 1970-es években letarolták a hosszú távú sportkocsiversenyeket. Az első legenda a T70-es volt, amely az 1960-as évek közepén tarolt a Can-Am versenyeken Európában egyaránt, de számos másik követte a következő évtizedekben. A Lola a mai napig foglalkozik sportkocsi-karosszériák gyártásával, de közben az együléses versenygépek közt is szerencsét próbált a cég. Sikerrel szerepeltek az amerikai Indycar sorozatban, és megfordultak a Formula 1-ben is, igaz, csak rövid időre.
Először az 1990-es években mutatkoztak anyagi problémák, de a Lolát megmentette, hogy a Formula 3000-es versenyek szabvány versenyautóit ez a cég szállíthatta. Eleinte tehát jól jártak a szabványos versenyautók terjedésével, később azonban épp ez lett a cég veszte. Az F3000 megszűnt a Lola alól, és egyre-másra szorult ki a cég más versenyágakból is. A legutóbbi ilyen bukás az IndyCar megrendelések elvesztése volt, miután az egységes versenyautó pályázatra kifejlesztett gépük veszített a Dallara autójával szemben.
Évtizedeken keresztül az angolok uralták a versenyautó-gyártást: a Lola, a March, a Reynard és a Ralt évente sok száz autót tudott eladni. Mostanra azonban egy sem maradt a nagy nevekből: kevés versenyautóra van szükség, és a piac nagy részét egy-két vállalkozás is képes ellátni. Az olasz Dallara pedig akkorára nőtt az elmúlt két évtizedben, hogy egyre kevésbé lehetett mellette labdába rúgni. A Lolánál persze próbálkoztak mással is: alapítottak egy részleget, amely a szálerősítésű műanyagokkal szerzett tapasztalatok révén próbált többletbevételhez jutni, de hiába.
Úgy néz ki, most eljött az út vége. Tőkeerős vásárló egyelőre nem jelentkezett, a veszteségek pedig elérték azt a szintet, ahol szükség van a csődvédelemre. Egyelőre nem tudni, hogy egészben, vagy részekben, de valószínűleg eladják a céget, a Lola név pedig eltűnik a süllyesztőben többi kortársához hasonlóan.