A korábban Ocelot néven ismert páncélozott járművön számos cég szakemberei dolgoztak együtt. Nem csak a McLaren, de a BMW is részt vett a tervezésben, sőt, WRC-versenyautókkal szerzett tapasztalatokat is beépítettek a tervbe.
A Foxhound fura szerzet: a teherautó-méretű páncélozott terepjáró jellegzetes, lefelé keskenyedő karosszériát kapott. Ez a szokatlan elrendezés annak köszönhető, hogy az elsődleges tervezési szempontok közt szerepelt az aknaállóság: így az alulról érkező repeszek könnyebben lecsúsznak a páncéllemezről, és kevésbé tehetnek kárt magában a járműben. A 7,5 tonnás jármű egyébként kifejezetten gyors, legalábbis a maga nemében: 19,8 másodperc alatt érheti el a 80 km/h-s sebességet, a csúcssebessége pedig 132 km/h. Mindez a Steyr M16 jelzésű dízelmotornak köszönhető, amely 220 lóerős, de ami ennél is fontosabb, fél óra alatt lecserélhető, ha meghibásodna. A hajtáslánc sem mindennapi: úgy tervezték, hogy ha egy kerék megsérülne, a többi ettől függetlenül tovább hajtson.
A 270 millió fontból kifejlesztett járműből, amelynek a fejlesztését műszaki szempontból a sikeres autóipari fejlesztőcég, a Ricardo koordinálta, 300 példányt rendelt a brit hadsereg, és az első példányokat alig egy hete állították szolgálatba az Afganisztánban állomásozó angol csapatoknál. Az új járműtől azt várják, hogy csökkenti az ellenállók rajtaütéseiből származó emberveszteségeket, bár hogy éles körülmények közt hogy vizsgázik, az nyilván csak később derül ki.