Amikor a nyolcvanas években elkezdett terjedni az ABS, nem gondoltuk volna, hogy egyszer minden új autóban benne lesz. Az ESP már gyorsabban szivárgott át az alacsonyabb járműkategóriákba, míg mára általánossá vált. Az automatikus vészfékező rendszerek viszont még gyerekcipőben járnak, de az EU máris kötelezővé tenné őket.
Az új tervezet szerint 2013 novemberétől minden új haszongépjárművet fel kell szerelni automatikus vészfékező rendszerrel - innen már csak egy lépés, hogy személyautóknál is kötelezővé tegyék. Hogy pontosan milyen tudású elektronikáról van szó, egyelőre nem teljesen világos; léteznek autópályás közlekedéshez kifejlesztett, városi ráfutásos balesetek megakadályozására optimalizált és kimondottan gyalogosok védelmét szolgáló rendszerek is, amelyeket különböző gyártók kínálnak szériában vagy extraként.
Bár nem olcsó a technika, lassan elérhetővé válik kisautóknál is: a Mercedes B osztályban például az alapfelszeretség része egy lebutított, kisebb hatótávolságú radar, a VW Up!-hoz szintén alapáron jár egy városi közlekedéshez optimalizált rendszer. Gyakorlati hasznukról egyelőre keveset tudunk, de ha nem is száz százalékosan működik az elektronika, minden elkerült vagy enyhített baleset igazolja létjogosultságát.
Kötelezővé tenni egy ilyen viszonylag drága rendszert mégis túlzásnak tűnik - szerencsére egyelőre nincs is többről szó, mint hogy 2014-től az NCAP törésteszteknél csak a vészfékautomatával felszerelt autók kaphassanak öt csillagos eredményt. Az eddigi tapasztalatok alapján ez is bőven elég nyomást helyez az autógyártókra, hiszen tudják, hogy a fogyasztói döntésekben mennyire fontos szerepet kap manapság a biztonság.
Bár az EU tanulmánya évi 8000 megmentett emberéletet és az elkerült balesetek miatt megspórolt eurómilliárdokat vizionál, a rendszereken még van mit csiszolni. Szinte minden gyártó bemutatóján történtek már bakik az automata vészfékkel, de a leghíresebb minden bizonnyal a biztonság terén úttörő Volvo szerencsétlen balesete, amikor állítólag elfelejtették élesíteni a rendszert.